Kutatás: sokkal hamarabb lehetett élet a Földön, mint korábban gondolták
A kutatók most üledékmagokat elemeznek Gabonban további bizonyítékok után kutatva.
Fotó: Unsplash
Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az összetett élet a Földön akár 1,5 milliárd évvel korábban is megjelenhetett, mint azt eddig hittük. A kutatás Gabonban zajlott, ahol mélyen a kőzetekben olyan nyomokra bukkantak, amelyek az állati élet környezeti feltételeire utalnak 2,1 milliárd évvel ezelőtt – emelik ki a beszámolóban. A kutatók szerint ezek az ősi élőlények egy beltengerre korlátozódtak és végül kihaltak, anélkül, hogy globálisan elterjedtek volna. A viták középpontjában pedig a gaboni Franceville-ben talált képződmények állnak.
A kérdés az: vajon valódi kövületekről van szó? A Cardiffi Egyetem professzora, Ernest Chi Fru és csapata alaposan megvizsgálta a képződményeket körülvevő kőzetet, amelyben olyan tápanyagokat kerestek, mint az oxigén és foszfor (azok elengedhetetlenek az élet fenntartásához). „Ha elméletem helyes, akkor ezek az ősi életformák hasonlíthattak a nyálkás penészhez – egy agyatlan egysejtű organizmushoz” – mondta a professzor az eredményeikről, amit részletesen a Precambrian Research című tudományos folyóiratban mutattak be.
Graham Shields, a University College London professzora azonba szkeptikus a fenti állításokat tekintve. Mint mondta, nincs ellene annak az elképzelésnek, hogy 2,1 milliárd évvel ezelőtt magasabb tápanyagtartalom volt, ám nincs meggyőződve arról, hogy ez vezethetett volna a komplex élet kialakulásához – írja a Portfolio a BBC cikke alapján. Megjegyzik: körülbelül 10 évvel ezelőtt jelentkeztek az első jelek arra vonatkozóan, hogy az összetett élet korábban kezdődhetett, mint gondoltuk.
Akkor fedezték fel a Francevillian-formációt Gabonban. Chi Fru professzor és csapata most üledékmagokat elemez Gabonban további bizonyítékok után kutatva, s a kőzet kémiai elemzése alapján úgy vélik, hogy két kontinentális lemez víz alatti ütközése hozta létre azt a magas oxigén- és foszforszintet, amely lehetővé tette az élet kialakulását. Ez egy tápanyagban gazdag sekély beltengert eredményezett, ami elegendő energiát biztosíthatott volna ahhoz, hogy primitív állatszerű életformák fejlődjenek ki.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy ősi élet nyomaira utaló jeleket fedeztek fel a Marson: a Perseverance valami igazán komolyra bukkanhatott, a bizonyítékok megerősítésére viszont még várni kell. Mint ismert, az autóméretű eszköz több mint három éve vizsgálja a vörös bolygó felszínét. A NASA a Jezero-krátert választotta landolási helyként, ahol nemrég egy ősi tómeder és deltavidék maradványait vizsgálta. A rover által gyűjtött mintákban azonban ún. bioszignatúrákat, szerves vegyületek nyomait találhatták, melyek biológiai folyamatokra utalnak.
