A vizsgálat eredményei szembemennek azzal a széles körben elterjedt nézettel, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás – például napi egy pohár bor – kedvező lehet az agy egészségére. A tanulmányt az Oxfordi Egyetem, a Yale Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói vezették, és több mint 559 000 ember adatait elemezték a brit UK Biobank és az amerikai Million Veteran Programme adatbázisából.

A követési időszak alatt 14 540 személynél alakult ki demencia. Az eredmények szerint a teljes absztinensek és a nagyivók (heti 40 vagy több ital) 41%-kal nagyobb kockázattal néztek szembe a demencia kialakulásában, mint azok, akik heti hét italnál kevesebbet fogyasztottak. Az alkoholbetegek körében ez a kockázat 51%-ra emelkedett.

A kutatók genetikai elemzést is végeztek, amelyben 2,4 millió ember adatait vizsgálták a demenciára vonatkozó teljes genom-asszociációs vizsgálatok (GWAS) alapján. Három tényezőt vettek figyelembe: az önbevalláson alapuló heti alkoholfogyasztást, a problémás „kockázatos” ivást és az alkoholbetegséget. Mindhárom esetben kimutatták, hogy a magasabb genetikai kockázat összefügg a demencia kialakulásának valószínűségével.

Dr. Anya Topiwala így fogalmazott: „Eredményeink megkérdőjelezik azt az általános hiedelmet, hogy az alacsony alkoholfogyasztás jótékony hatással van az agy egészségére. A genetikai bizonyítékok semmilyen védőhatást nem támasztanak alá, sőt, éppen az ellenkezőjét sugallják. Még az enyhe vagy mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti a demencia kockázatát, ami arra utal, hogy a társadalmi szintű alkoholfogyasztás csökkentése jelentős szerepet játszhat a demencia megelőzésében.”

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Joel Gelernter, a Yale Egyetem professzora hozzátette: „Volt idő, amikor az orvosi tudás úgy tűnt, hogy támogatja azt a nézetet, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás jótékony hatással van az agy egészségére, ez a kutatás azonban újabb bizonyíték arra, hogy ez nem igaz.”

A kutatás tehát nemcsak a tudományos közösség számára jelent újabb mérföldkövet az alkohol és a demencia kapcsolatának megértésében, hanem klinikai következményekkel is bír, hiszen a prevencióban kulcsszerepet játszhat az alkoholfogyasztás visszaszorítása – derül ki a Mirror cikkéből.