Kutatás: a szemeteshez hasonlóan az agyat is üríteni kell, főleg idősebb korban
Az agy hulladéktisztítási folyamata időskorban le szokott lassulni, ha pedig ez bekövetkezik, fogékonyabbak lehetünk a neurológiai betegségekre. Ám egy kutatás jó hírrel is szolgált.
Fotó: Unsplash
Az agyban folyamatosan felhalmozódnak haszontalan salakanyagok, mérgező fehérjék, amelyek fiatalkorban ki is ürülnek. Ám ez a tisztítási folyamat idővel lelassul, és a felhalmozódott káros anyagok fogékonnyá tesznek olyan neurológiai betegségekre, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. Amerikai kutatók viszont egy kutatásnak köszönhetően arra a megállapításra jutottak, miszerint az agy időskori hulladéktisztítási folyamata javítható, sőt akár a fiatalkori szintre is visszaállítható. A beszámoló szerint a Rochesteri Egyetem szakemberei egereken kísérleteztek, és megállapították, hogy a nyaki nyirokerek működésének helyreállítása hozzájárulhat a salakanyagok gyorsabb eltávolításához az agyból még idős korban is.
Fejlett képalkotó és részecskekövetési technikákat alkalmazva figyelték meg a koponya-gerincvelői folyadékban (CSF) lévő fehérjehulladék szállításának mikéntjét, emellett monitorozták a nyaki nyirokerek ritmikus lüktetését is, ami elősegíti a hulladékanyag agyból való kilökődését – írta meg a HVG a kutatók összegzésére hivatkozva. A szakemberek egyúttal kiemelték: „A szív- és érrendszerrel ellentétben, amelynek egyetlen nagy pumpája van, a szív, a nyirokrendszerben lévő folyadékot apró pumpák hálózata szállítja. Ezeknek a bonyolult mikropumpáknak, amelyeket nyirokcsomóknak neveznek, szelepeik vannak, amelyek megakadályozzák az ellenirányú áramlást, és egymás után összekapcsolódnak, hogy nyirokereket hozzanak létre”.
A vizsgálat kiderítette, hogy ahogy öregedtek az egerek, a nyirokerek összehúzódásainak gyakorisága csökkent, és a billentyűk működése megszűnt. Emiatt az idősebb egerek agyából 63%-kal lassabban ürültek a mérgező anyagok, mint a fiatalabb állatokéból. A kutatók ezután megpróbálták újraéleszteni a nyirokcsomókat, és ez egy hormonszerű vegyülettel, a prosztaglandin F2α nevű gyógyszerrel sikerült is nekik. Ezáltal fény derült rá, hogy e vegyület hatására a nyaki nyirokerek összehúzódásának gyakorisága és a hulladékanyag kiáramlási sebessége is megnőtt, visszatért a fiatalabb rágcsálók hatékonysági szintjére – hangsúlyozták a cikkben.
Hozzáteszik: a kutatók szerint ez a megközelítés, esetleg más beavatkozásokkal kombinálva, akár az említett neurológiai betegségek jövőbeni terápiáinak is az alapja lehet. Korábban mindemellett arról is beszámoltunk, hogy mikroműanyagot találtak az emberi agyban. A riasztó felfedezést brazil tudósok tették, akik elhunytak agyszöveteit vetették alá vizsgálatoknak, a részleteket ebben a cikkben fejtettük ki. Továbbá azt is megírtuk, hogy áttörés jöhet a legagresszívabb agydaganat kezelésében, főszerepben a nanotechnológia. Közvetlenül a tumorsejteket tudják megcélozni, ami eddig lehetetlen volt. Ha pedig mihamarabb engedélyeznék ezeket az eljárásokat, azzal jelentősen megnőnének a betegség túlélési esélyei.
