Kiderült, pszichológiailag miért éljük meg rosszabbul az áremelkedést, mint amilyen az valójában

Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.

Quittner Péter szerint a GKI téves módszertani ismeretekből indul ki, amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A hivatal felidézi, hogy a GKI felmérése alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a GKI is elismeri, hogy vizsgálata nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul, és hogy ezt a szubjektív benyomást erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei.

A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt. Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.

A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amely saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.

Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.

A GKI tévesen feltételezi, hogy az eltérésnek oka lehet az is, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat. A valóság ezzel szemben az, hogy a KSH 2021 óta – alkalmazkodva az Eurostat koronavírus idején kiadott ajánlásaihoz – a súlyok kialakítása során nem kizárólag a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi alapul, hanem a súlyok kialakításakor a legfrissebb, azaz a tárgyidőszakot megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja – emeli ki a KSH osztályvezetője.

A súlyokhoz hasonlóan évente felülvizsgálja a hivatal a reprezentánsok körét is, és azt az előző évre vonatkozó információk alapján határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a felmért termékek köre ne térjen el a lakosság által ténylegesen vásárolt termékekétől. A reprezentativitás biztosításához szükséges, hogy a reprezentánsok körébe ne csak a gyakran vásárolt mindennapi termékek és szolgáltatások kerüljenek be, hanem a nagyobb értékű, de ritkán vásárolt – például tartós fogyasztási cikkek – is mutatott rá a KSH.

Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára is kiterjed. Az összeírók a boltokban mindig azon márkájú termékeknek az árát írják fel, amelyeket a vásárlók az adott üzletben leggyakrabban vásárolnak – részletezte közleményében a hivatal. Arra reagálva, hogy a GKI szerint a felírás a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki, a KSH közölte, hogy az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott” – hívta fel a figyelmet Quittner Péter.

(MTI)