A vizsgálatban 2 750, átlagosan 70 éves, kognitívan egészséges felnőtt vett részt, közülük 16 százalék élt krónikus inszomniával, amit úgy definiálnak, hogy az érintett legalább heti három éjszakán át, három hónapon keresztül nem tud megfelelően aludni. A résztvevőket átlagosan 5,6 éven át követték nyomon: alvási szokásaikról kérdőíveket töltöttek ki, gondolkodási és memóriateszteken vettek részt, valamint agyi képalkotó vizsgálatokkal keresték az Alzheimer-kórra utaló jeleket.

A kutatás vezetője, Diego Z. Carvalho, a Mayo Clinic alvásgyógyász szakorvosa így fogalmazott: „Arra összpontosítottunk, hogy megvizsgáljuk az álmatlanság hatását az agy egészségének különböző markereire, hogy megértsük, miként kapcsolódhat a kognitív hanyatláshoz. Csak az Alzheimer-kórral összefüggő változásokon, például az amiloidon keresztül, vagy az agyi érhálózatot érintő, fehérállományt károsító mechanizmusokon át is?”

Az eredmények szerint a krónikus álmatlanság hatása a demencia vagy MCI kockázatára „nagyobb volt, mint két kardiometabolikus betegség – például magas vérnyomás és cukorbetegség – együttes fennállása, vagy mint ha valaki 3,5 évvel idősebb lenne a tényleges koráná. Ez jelentős felfedezés, mert az álmatlanságot így a potenciálisan módosítható kockázati tényezők közé emelheti.”

Azok, akik az átlagosnál kevesebbet aludtak

A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akik az átlagosnál kevesebbet aludtak, nagyobb mennyiségű fehérállományi hiperintenzitás és amiloid-plakk volt kimutatható az agyban – mindkettő az Alzheimer-kór jellegzetes biomarkere. „Megállapítottuk, hogy a csökkent alvással járó álmatlanság nemcsak az Alzheimer-kór biomarkereivel, például az amiloiddal hozható összefüggésbe, hanem rosszabb agyi érhálózati állapottal is, amit a kisérbetegség jeleként értelmezhető fehérállományi hiperintenzitások mutatnak” – tette hozzá Carvalho.

A tanulmány jelentőségét növeli, hogy nem ez az első kutatás, ami kapcsolatot talált az alvászavarok és a demencia között. Korábbi vizsgálatok kimutatták például, hogy az időskori nappali álmosság fokozódása, a túlzott szunyókálás, illetve a túl rövid vagy túl hosszú alvásidő is növelheti a kognitív hanyatlás kockázatát – olvasható a Mirror cikkében.

Az új eredmények így nemcsak az orvosi kutatás, hanem a közegészségügy számára is fontos üzenetet hordoznak: a krónikus álmatlanság kezelése nem csupán az életminőséget javíthatja, hanem a demencia megelőzésében is kulcsszerepet játszhat.