Kriminálpszichológus: így zajlik egy tárgyalás egy ön- és közveszélyes fenyegetőzővel
Elmondása szerint nagyon fontos, hogy mielőtt megkezdi a túsztárgyalást, a lehető legtöbb információt összegyűjtse a páciensről.
Szerdán a rendőrök négy és fél órán keresztül tárgyaltak az esztergomi robbantóval, sajnos azonban erőfeszítéseik nem vezettek eredményre. A férfi magára és a közelben lévő TEK-esekre robbantotta a házát, amely miatt ő maga, s egy TEK-es életét vesztette, többen megsérültek. Az Index Végh József kriminálpszichológust kérdezte meg, hogyan zajlik egy tárgyalás egy ön- és közveszélyes fenyegetőzővel, aki elbarikádozza magát a lakásában. „Nagyon fontos, hogy mielőtt megkezdem a túsztárgyalást, a lehető legtöbb információt összegyűjtsem a páciensről” – kezdte.
A szakértő számtalan túsztárgyalást vezetett már le országszerte, a rendelkezésre álló információk alapján pedig meg tudja állapítani az illető személyiség- és patológiai típusát is. „Ezt követően meghatározhatom a bűncselekmény típusát is” – tette hozzá. Állítása szerint két típus különböztethető meg: a bátor, demonstráló öngyilkos, és a bátortalan, demonstráló öngyilkos. Előbbi a saját életét sem kíméli, csak hogy felhívja a figyelmet a problémájára, míg utóbbi nem mond semmit a világnak, csupán kivégezteti magát a rendőrökkel.
„Nagyon komolyan kell venni ezeket az ügyeket!” – jelentette ki Végh József. Majd arra utalt, az ön- és közveszélyes fenyegetőzők – főleg, ha túszokat is fogva tartanak – sok esetben nem tudják megfelelően artikulálni és kommunikálni a problémáikat. „A túsztárgyalónak észnél kell lennie, mert apró jelekből és elszólásokból is tudnia kell építkezni a tárgyalás során” – magyarázta.
Kiemelte, a túsztárgyalónak látnia kell, hogyan változik az illető kedélyállapota. Szerinte van olyan ember, aki kezdetben szelíd, és lehet vele beszélni, majd folyamatosan durvul. De olyanok is vannak, akik az elején nagyon hangosak, gorombák és durvák, majd később lenyugszanak és szelídebbé válnak. Illetve az sem ritka, hogy a páciensek kifáradnak és egyszerűen elalszanak.
„Nagyon fontos, hogy ne legyen időkényszer, és a parancsnok ne siettesse a tárgyalást” – szögezte le a szakértő, ugyanis ez könnyen tragédiához vezethet. De arról is szót ejtett, ha sikerül a fenyegetőző közelébe kerülni, sok esetben „szét kellett szedni őt is és a lakását is, mert félő volt, hogy kárt okoz a szomszédokban”.