Nem ismeri el sem Krím, sem a Donyec-medence státuszát Putyin fontos szövetségese
Még a saját szövetségeseit is megosztotta Vlagyimir Putyin az Ukrajna ellen elrendelt inváziójával, az egyik legfontosabb partnerük nem is áll ki mellettük.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen a volt szovjet tagköztársaságokat tömörítõ, orosz vezetésû Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetének (KBSZSZ) örmény békefenntartói egy almati utcán indulnak járõrözésre 2022. január 12-én. A kazah hatóságok közlése szerint az elõzõ nap újabb 1678 embert vettek õrizetbe azzal a gyanúval, hogy részt vettek a tüntetõk és a biztonsági erõk közötti, több nappal korábbi heves összecsapásokban. A leginkább Almatit érintették a zavargások, amelyek a cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt robbantak ki.
MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Kazahsztán hosszú ideje fontos szövetségese Oroszországnak, a januári véres kazah tüntetéseket például orosz békefenntartók közbeavatkozásával sikerült csak felszámolni. Ennek fényében tűnhet meglepőnek a kazahok reakciója az Ukrajna elleni invázióra.
Kaszim-Zsomart Tokajev az első pillanatokban jelezte, hogy nem fog kazah csapatokat küldeni az orosz hadsereg megsegítésére, ki akarnak maradni a háborúból. Timur Szulejmenov korábbi gazdasági miniszter, jelenleg az elnök kabinetfőnök-helyettese pedig a héten az Európai Unióba utazott, hogy megerősítse a kontinens vezetőinek: nincsenek egy állásponton Putyinnal.
Szulejmenov az uniós hírekkel foglalkozó Euractiv hírportálnak adott interjújában ki is jelentette, hogy demonstrálni akarta az uniós partnereknek, Kazahsztán nem lesz Oroszország eszköze arra, hogy kikerüljék az USA és az EU által kivetett szankciókat.
„Annak ellenére, hogy Oroszországgal, Fehéroroszországgal és más országokkal gazdasági unióban vagyunk, a nemzetközi közösség részei is vagyunk. Ebből kifolyólag az utolsó dolog, amit akarunk, hogy másodlagos szankciókat vezessenek be Kazahsztánnal szemben”
Szulejmenov elmondta, részben azért is utazott Európába, mert az egyik brit parlamenti képviselő szankciókat javasolt a kazahokkal szemben, de elmondása szerint nem ez a fő ok, hanem az, hogy nyíltan beszéljenek Európával, mint az egyik legfontosabb befektetési partnerükkel.
Mint mondta, tisztázni akarták az unióval, hogy folytatni fogják az Oroszországgal való kereskedelmet, fogadni fogják az orosz befektetéseket és maguk is be fognak fektetni Oroszországban, mert a kazah gazdaság nem tud máshogyan funkcionálni.
Azt viszont jelezte, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a szankcionált termékekre megfelelő kontrollt gyakoroljanak és ne fogadjanak szankcionált személytől befektetéseket. Mint mondta, ehhez egy új rendszert kell kiépíteni, amelyhez az első lépéseket meg is kezdték.
Szulejmenov kijelentette, nem okoz nekik problémát „nevén nevezni a gyereket”, és bár Oroszország valóban törvényileg tiltja most már a háború szó használatát, Kazahsztán akkor is háborúnak fogja hívni az orosz hadsereg tevékenységét.
Jelezte, nem az Eurázsiai Gazdasági Uniós vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetés kötelezettségeik miatt tartózkodtak, amikor Oroszország ellen kellett szavazni és azt is elismeri, hogy az oroszok többet várnak tőlük. Kazahsztán álláspontja azonban egyértelmű:
„Kazahsztán tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. Nem ismertük el és nem is fogjuk elismerni a Krím-félsziget, vagy a Donyec-medence helyzetét, mert az ENSZ sem ismeri el. Mi csak azokat a döntéseket hagyjuk tiszteletben, amelyek az ENSZ szintjén születnek”
Ezek azért is jelentős szavak a kazah tisztviselőtől, mert a közép-ázsiai országra is eddig úgy gondoltak, mint a legtöbb térségbeli nemzetre, hogy az oroszok megkérdőjelezhetetlen szövetségesei, akik meglehetősen távol állnak a Nyugattól.
