Erre jutottak nyugati elemzők a kremencsuki rakétatámadással kapcsolatban
Az orosz védelmi minisztérium szerint a hétfői kremencsuki plázában kitört tűz valójában nem az ő rakétájuk miatt történt, ők ugyanis a pláza melletti gyárat vették célba. A szemtanúk mást mondanak.
Túlélők beszámolói és ezzel egybeeső nyugati elemzések alapján írt a Guardian arról, hogy a hétfői kremencsuki, az Amstor plázában legalább 18 halálos áldozatot szedő tűz eredete mennyire lehet egybefüggő az orosz kormány közleményével az esetről.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov szerint a hadsereg a pláza melletti gyártelepen lévő hangárakat lőtte, ahol „fegyvereket és lőszereket tároltak”, és ezeknek a berobbanása okozta a tüzet, amely szerinte „éppen üzemen kívül volt”. A nyugati elemzők azonban három dolgot is vitatnak ezzel kapcsolatban.
A helyszínen készült biztonsági kamerás felvételek szerint helyi idő szerint 15:51-kor két rakéta is becsapódott a területen – az egyik egyértelműen az orosz hadsereg szerint fegyverek tárolására használt gyárat találja el, míg a másik a telephely másik oldalán, bár az nem jelenthető ki a felvétel alapján, hogy az áruházat találta el (a Guardian szerint 500 méterre van a gyár a plázától, de ez a Google műholdas térképe alapján is téves, 50 méterre az Amstor északi sarkától is van egy épület, ami a gyártelephez tartozik).
Az ukrán rendőrség a pláza mellett kezdte el gyűjteni a rakéta darabjait, amiből megállapították, hogy egy Tu-22M bombázókon használt X-22-es cirkálórakéta volt az, amivel a légicsapást végrehajtották, a Guardian riportere szerint pedig amikor bejárta a gyár és az üzletközpont közötti területet, nem látta nyomát terjedő tűznek – más megsérült épületeknek vagy utaknak.
Több, a plázában dolgozó szemtanú viszont arról számolt be Lorenzo Tondónak, hogy az orosz állításokkal ellentétben nagyon is nyitva volt az Amstor, az alkalmazottaknak elküldött körüzenetet is megmutatták neki június 23.-ról, amely arra utasítja a dolgozókat, hogy akkor se hagyják el a helyüket, ha szólnak a légvédelmi szirénák, ami megmagyarázná, miért lehettek annyian az üzletben a támadás idején.
Egyesek a Twitteren a napokból származó blokkokat kezdtek el megosztani, hogy bizonyítsák, a hely üzemelt:
A szomszédban lévő KredMash üzem elsősorban útépítéshez használt felszereléseket gyárt és javít, és bár a Bellingcat nevű amerikai oknyomozó portál szerint 2014-ből valóban érkeztek olyan hírek, hogy a hadsereg járműveit javítják ott, nincs bizonyíték arra, hogy most is ez történne – a Guardiannak helyiek azt mondták, a háború alatt nem is üzemelt a gyár, csak egy biztonsági őr van ott minden nap délután kettőig.