Az emberek többsége letörölne valamit a 2021-es közösségi médiás posztjai közül

A tanulmány, amelyben 11 ország több mint 8500 tizenhat évesnél idősebb internethasználója vett részt, széleskörű tévedéseket talált a válaszadók körében az online identitásuk feletti ellenőrzés vélt szintjét illetően, ugyanis a válaszadók jelentős száma tévesen úgy véli, hogy a közösségi médiás fiókok és posztok véglegesen törölhetők.

Az, hogy milyen posztokat „kedvelünk” a közösségi médiában, erős hatással lehet a mások általi megítélésünkre. Az európai fogyasztók jellemzően tisztában vannak az online tevékenységeik esetleges következményeivel, és elmondták, hogy egyes témák kockázatosabbak és lázítóbbak bizonyultak másoknál, sőt potenciálisan még a megítélésüket és az álláskilátásaikat is befolyásolták. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A fogyasztók 38%-a szerint a fogyatékkal élőket lekicsinylőnek ítélt posztok lehetnek a legkárosabbak valaki álláskilátásaira vagy kapcsolataira nézve. Mindeközben 3-ból 1 válaszadó (34%) azt mondta, hogy a koronavírus-vakcina ellenes posztok megosztása vagy a transzellenes nyelvezet használata (32%) ugyancsak hatással lehet a karrierlehetőségekre.

Az igazgatók csaknem fele beismerte, hogy keresett már rá egy kolléga online jelenlétére, amikor az adott kolléga belépett a vállalathoz, és talált olyat, amit elítélendőnek vélt, míg a válaszadók több mint 40%-a arról számolt be, hogy ismer valakit, akinek a munkájára vagy a karrierjére negatívan hatott egy régi közösségi médiás poszt. Mindezek ellenére az emberek csaknem egyharmada még sosem nézte át vagy törölte a régi posztjait a közösségi oldalakról.

Az online jelenlét alapján kialakított megítélés sok ember számára jelent problémát. A fogyasztók összesen 42%-a véli úgy, hogy a közösségi médiás profilja nem ad róla hiteles képet. További 48% úgy gondolja, hogy mások téves következtetéseket vonhatnak le róluk az internetes keresési előzményeik alapján.

Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a 16–21 év közöttiek túlnyomó többsége (81%-a) tévesen úgy véli, hogy teljes ellenőrzéssel rendelkezik afelett, hogy valamit véglegesen törölni tudjon az online jelentétéből.

Több millióra tehető azok száma, akik elhunytuk után hátrahagyják a közösségi médiás profiljaikat és az internetes keresési előzményeiket. Sokaknak természetesen nincs lehetőségük arra, hogy előbb átnézzék a digitális lábnyomukat. A felmérés aggasztó mértékű tudatossághiányra bukkant: a fogyasztók csaknem harmada (30%-a) még sosem gondolt arra, hogy mi lesz a digitális lábnyomával a halála után, és csaknem egyötödük (19%) tévesen azt feltételezi, hogy az összes közösségi médiás fiókját automatikusan, véglegesen törölni fogják.

Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 37%-a nem érezné kényelmetlennek az elhunyt szülő közösségi médiás profiljához való hozzáférést, amennyiben a szülő meghagyná a bejelentkezési adatait a végrendeletében. A saját halálukra gondolva ugyanakkor már másként vélekednek, hiszen ugyanekkora százalék érzi kényelmetlennek a közösségi médiás fiókba való bejelentkezéshez szükséges adatainak megadását a saját végrendeletében.

Az adatvédelem kezelésével és az egyén „elfelejtéshez való jogával” kapcsolatos tudatosság növelése rendkívül fontos, hiszen a megállapítások is egyre mélyülő szakadékot mutatnak az emberek online jelenlét feletti vélt ellenőrzése és a valóság között. Az adataik feletti ellenőrzés kiemelkedően fontos a fogyasztók számára, és a holnap világának védelme érdekében mindenképpen biztosítani kell, hogy teljes mértékben képben legyenek a digitális lábnyomukat illetően.