Nagy változás jön a Balkánon, Koszovó jelentkezik a NATO-ba és az Európai Unióba is
Bár lassan 15 év telt el Koszovó függetlensége óta, államisága továbbra is parázs vitákat szül a Balkánon.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bõvítésért és szomszédságpolitikáért felelõs tagja (b) és Albin Kurti koszovói miniszterelnök sajtóértekezletet tart egy pristinai oltópont meglátogatása után, 2021. május 5-én. Az Európai Unió 651 ezer adag Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot szállít a nyugat-balkáni országoknak.
MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
Szerbia például továbbra sem ismeri el az etnikailag szinte kizárólag albánok által lakott terület függetlenségét és ez miatt nagyon nehézkessé vált az integrációjuk a különböző európai szervezetekbe.
Ennek ellenére Koszovó továbbra is elszánt és az ország miniszterelnöke, Albin Kurti bejentette, az ország megkezdte az előkészületeket, hogy benyújtsa tagsági kérelmét a NATO-ba és az Európai Unióba – írja az angol nyelvű koszovói hírportál, az RTK Live.
Koszovó ráadásul egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az emberi jogok csúcsszervébe, az Európa Tanácsba is felvételt nyerjen. Ez azonban még nem tekinthető lejátszott meccsnek, Szerbia ugyanis minden erejével ellenzi ezt.
„Koszovó imidzsének van egy új és vonzóbb tartalma, akár politikai, akár gazdasági szempontból nézzük. Az Európa Tanácsbeli tagságunk fontos értéke a Tanács számára, valamint nagy lehetőség Koszovó számára, hogy még nagyobb fejlődést tudjon elérni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam területén”
Koszovó NATO-tagsága viszont erősen kérdéses egyelőre, még csak nagyon szó sem volt erről korábban a tagállamok részéről, hogy tárt karokkal várják. Szerbia ráadásul jelezte korábban, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha jelentkeznek.
