Szinte luxuscikké vált a körte, és ez csak egyre rosszabb lesz
A magyarok ma már csak pár darabot vesznek egyik kedvenc gyümölcsükből annak ára miatt.
Az elmúlt tíz évben nem termett olyan kevés körte, mint idén. Mindez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet csütörtöki közléséből derült ki, egyúttal hozzátették: az utóbbi években folyamatosan csökkent a körte termőterülete és termésmennyisége is. Az országban 1886 hektáron termelnek körtét, de már tavaly is gyenge termést lehetett betakarítani, viszont 2024-ben még 2023-hoz képest is rosszabb a helyzet a kedvezőtlen időjárás miatt.
Mint írják, a legfeltűnőbb jelenség hosszútávon a terméspotenciál csökkenése az ültetvények öregedése és kondíciójuk romlása miatt. A tavaszi fagykárokat a körteültetvények nagy része megúszta idén, de a későbbi forróság és az aszály nagy gondot jelentett. Mindemellett megjegyzik azt is: a hazai körteültetvény jelentős része, 514 hektár Szabolcs-Szatmár-Beregben található, 410 pedig Borsod-Abaúj-Zemplénben.
A termésmennyiség 15-30 ezer tonna körüli, ennek 20-40%-a a feldolgozóiparba megy, a piacra jutó körte száma pedig hektikusan változik. Itthon a termés már régóta nem fedezi a fogyasztást, így jelentős a körteexportunk is. Kiemelik, a körtefogyasztási szokások is megváltoztak itthon: tíz éve az almához hasonlóan be lehetett otthonra tárazni a körtéből, ám ma már inkább csak pár darabot vesznek a fogyasztók, szinte luxuscikké vált a körte – írja a Portfolio az MTI beszámolója alapján, amelyben a körképet szemlézték.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legnagyobb gond a növénytermesztést illetően. Amerikai kutatók szerint ugyanis rendkívül nagy gondot okoz a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a szélsőséges időjárás rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is. Az aszály miatt pedig a cirok válthatja fel a kukoricát.