Korrupt volt, amiért most halálbüntetésre ítélték
Kínában nem ritkák a halálbüntetések, és most is kiosztottak egyet, méghozzá korrupció miatt.
Kínában nem ritkák a halálbüntetések, és most is kiosztottak egyet, méghozzá korrupció miatt.
Halálbüntetésre ítélte az észak-kínai Tiencsin egyik középfokú bírósága kedden a Huarong kínai állami vagyonkezelő vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Laj Hsziao-min, a pekingi székhelyű Huarong igazgatótanácsának korábbi tagjának őrizetbe vételét 2018 novemberében rendelte el az ügyészség, miután az ügyében az év áprilisában indított vizsgálat során a kínai korrupcióellenes hatóságok megállapították, hogy politikai és a pénzügyi munkára vonatkozó szabályokat is megszegett. Lajt még 2018 októberében kizárták az országot irányító Kínai Kommunista Pártból.
Akkori közleményében a Párt fegyelmi bizottsága a lépést azzal indokolta, hogy Laj különböző szabályokat megszegve “vakon bővítette a vállalatot, amelyet rendellenesen működtetett, eltérítve a céget a fő feladataitól és üzleteitől”. A vizsgálat eredménye szerint Laj emellett kenőpénzeket fogadott el, visszaélt a hatalmával, közpénzekből fényűző fogadásokat, családtagjainak pedig üdüléseket szervezett, továbbá pozícióját kihasználva több nővel létesített szexuális kapcsolatot.
Az 1999-ben alapított Huarong Kína négy, állami kézben lévő vagyonkezelő vállalatának legnagyobbika. A céget eredetileg azzal a céllal létesítették, hogy súlyosan kockázatos eszközöket vásároljon reorganizációs céllal, hogy a lehető legnagyobb megtérülést érjék el a nem teljesítő adósságok kezelésére. 2013 és 2018 között azonban a vállalat nyeresége soha nem látott mértékben bővült, miután tevékenységének fókuszába az eredeti cél helyett az került, hogy kockázatos beruházásokon át saját bevételét növelje.
Nincs bizonyíték arra, hogy egyetlen adag vakcina is védelmet nyújthat a koronavírus ellenFontos
A Huarong 2017-es éves jelentése szerint a cég nettó nyeresége 2013-hoz képest több mint 250 százalékkal nőtt. A vállalat vagyonának összértéke pedig 2017-ben elérte az 1,87 ezermilliárd jüant (85 ezermilliárd forint), ami 505 százalékos emelkedést jelentett az öt évvel korábbi állapotról. Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a Huarong bevétele szembetűnően növekvő mértékben származott befektetésekből, miközben a kockázatos adósságokból származó vagyon kisebb mértékben nőtt.
A keddi bírósági ítélet szerint Laj összesen 1,78 milliárd jüan (80,7 milliárd forint) értékben fogadott el kenőpénzeket és ajándékokat 2008 és 2018 között, melyekért cserébe a Kínai Bankfelügyeleti Bizottságban és a Huarong vállalatban betöltött pozícióival visszaélve a többi között finanszírozással, projektmegbízásokkal, előléptetésekkel segített egyes szervezeteket és egyéneket. 2009 és 2018 között pedig, másokkal összejátszva összesen 25,12 millió jüan közpénzt sikkasztott el.
A bíróság a szigorú ítéletet azzal indokolta, hogy Laj tettei aláásták az ország pénzügyi biztonságát és stabilitását, és különösen káros társadalmi hatást gyakoroltak, jelentős veszteséget okozva az államnak és a lakosságnak.
