Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21

AKTUÁLIS

Dollár
363,31 Ft
Euró
392,84 Ft
Font
459,13 Ft
Bitcoin
62,252 $

„Kétséges”, hogy a Covid maszkoknak volt-e haszna?

Állítása szerint nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól.

Fotó: Unsplash
Európa

Koós Alexandra

Szerkesztő

Boris Johnson volt brit miniszterelnök ide-oda csapongott döntéseivel a pandémia idején, egyúttal ökörségnek nevezte az arcmaszkokról szóló ajánlásokat. Mint kiderült, Jenny Harries professzor (aki korábban Anglia helyettes tisztifőorvosa és a brit kormány helyettes tudományos főtanácsadója volt, s munkájáért 2021-ben kinevezték az új Brit Egészségbiztonsági Hatóság élére, illetve tavaly bárónői címet kapott, azaz a Lordok házának tagja lett) hasonlóképp vélekedik. Ugyanis a most folyó, a Covid során tett intézkedéseket elemző nyilvános vizsgálaton azt mondta, a maszkok hasznát alátámasztó bizonyítékok még mindig „kétségesek”.

Ezáltal a Daily Mail úgy vélekedett, mindez azt jelenti: nincs rá bizonyíték, hogy a maszkok bármikor is fékezték volna a koronavírus terjedését. Harries szerint azonban azért volt „kétséges” a bizonyíték, mert nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól. Az Infostart megjegyzi, az akkori brit egészségügyi miniszter 2020 júliusában tette kötelezővé a boltokban és a szupermarketekben a maszkviselést. Mindezt úgy, hogy a WHO korábban közölte: nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen környezetben az hatékony lenne. Soron kívül Tavaszias időben rendezik a téli Balaton-átúszást

Néhány hónapja pedig a brit kormány azt ajánlotta, hogy az emberek otthon, rugalmas szalagokból és két réteg pamutanyagból vagy egy réteg szétvágott pólóból készíthetnek maszkot. A professzor viszont ezt logikátlannak nevezte és megjegyezte, az akkori tudományos bizonyíték szerint csak három réteg adott valamiféle védelmet. Ezt követően úgy fogalmazott, a maszkviselésről szóló ajánlások „hamis biztonságérzetet kelthettek az emberekben”, mert azt hitték, kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek, ha másokkal keverednek.

Véleménye szerint ha valaki nem fedte el teljesen a száját és az orrát egy minimum háromrétegű maszkkal, akkor nem volt hatékony a védelem. Közben világszerte milliók hordtak csak alibiből maszkot, hogy ne érje őket retorzió, miközben maguk sem hittek a maszkok hasznában. Harries kiemelte, a gyenge hatékonyság miatt azért lobbizott, hogy 2 méter maradjon a biztonságos távolság és ne mérsékeljék a maszkiviselés mellett 1 méterre, ennek azonban súlyos gazdasági hatásai voltak – ami miatt brit konzervatív képviselők a rendelkezések lazítását követelték. A professzor elismerte, hogy a maszkviselés témája élesen megosztó volt, és nehéz volt „középutasnak maradni”.

Közben Brüsszelben a Politico Harriest úgy állította be, hogy „megnyugtatónak szánt megjegyzéseivel még nagyobb zavart keltett”, illetve azt írták, Johnson az ő ajánlása nyomán engedte a 150 ezer embert vonzó Cheltenham-fesztivál lóverseny megtartását – ezt az eseményt tartják az egyik olyan dolognak, ami a briteknél lökést adott a járványnak. A szakember a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” ajánlását is relativizálta azzal, hogy a fejlett brit rendszer miatt nem volt szükség rá (a kormány illetékesei azonban később elismerték, hibáztak).