Újabb vírus veszélyeire figyelmeztet két, a koronavírust azonosító kutató
Két kínai kutatók, akik segítettek a világon pusztító koronavírus-járványt okozó vírus feltárásában, egy újabb járvány veszélyeire figyelmeztettek – ezúttal állatoknál.
Védőruhás dolgozó a kacsatelepen, Létavértesen 2020. január 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt 
Két kínai kutató, George Fu Gao és Si Vejfeng csütörtökön a Science magazinban adtak ki figyelmeztetést, hogy ahogy az eddigi nagyobb világjárványokat követően mindig, így a koronavírus után is jöhet egy másik. A kutatók a madárinfluenza H5N8-as variánsára mutogatnak.
Ez a kórokozó régi ismerős, Európában már 2014-ben kimutatták, azóta vad és tenyészmadarak millióit fertőzte meg. Februárban Oroszországban első ízben betegített meg embert is, egy farm hét dolgozóját, de egyiküknek sem voltak tünetei.
Spanyolországban szintén jelen van a vírus, három járványt is okozott múlt november óta, ott azonban nem mutatták ki emberekben, emiatt nem aggódnak miatta. A kínai szakértők azonban nem ilyen optimisták.
A Pledge Times idézi őket: „A H5N8 madárinfluenza-vírus globális terjedése közegészségügyi probléma” – írja cikkében a két, a koronavírus azonosításában is szerepet játszó virológus.
Eddig 46 európai, ázsiai és afrikai országból jelentettek H5N8 járványt, a kínai orvosok szerint azonban az orosz farmon dolgozókban kimutatott 2.3.4.4b variáns „aggasztó mutációkat” mutat, amelyek alapján idomulhat az emberi sejtekhez is. Ezen variáns miatt Dél-Koreában és Japánban húszmillió baromfit kellett levágni, Fu Gao és Si szerint efelett pedig nem szabad elsiklani.
Szerintük a megoldás a családi üzemeltetésű farmok nagy, komoly biztonsági intézkedésekkel ellátott ipartelepekre való cserélése lehet, ezzel meg lehetne akadályozni, hogy emberekre is átterjedjen a kórokozó.
Maria Montoya spanyol virológus szerint azonban az egy dolog, amikor egy H5-ös jelű influenzavírus emberekre terjed állatokról és teljesen más, amikor emberek között:
„Amikor a H5 emberekre is átterjedt, mindig komoly pusztítást végzett, de szerencsére sosem tudott hatékonyan terjedni. Ettől azonban amint megjelenik az emberek közötti fertőzést biztosító mutáció, új járvány lehet belőle.”
Hogy ez mikor fog megtörténni, azt Montoya sem tudja: „Megvan benne a potenciál, hogy egy, a jelenleginél sokkal rosszabb járvány legyen belőle, de ez megtörténhet a következő hónapban, vagy akár száz év múlva is” – mondja, utalva arra, hogy az influenzavírusok sokkal hajlamosabbak a mutációra, mint a koronavírusok.
