Az Utrechti Egyetem, Erasmus Egészségügyi Központ és a Harbour BioMed (HBM) biokémikus-csapata a kutatásokat a 2002-2003 környékén végzett, Sars-CoV-1 vírussal kapcsolatos antitest vizsgálatokra alapozta.

Berend-Jan Bosch, a tanulmány egyik vezető professzora a Nature Communications lapnak adott interjúban elárulta, az új felfedezés korszakalkotó lehet:

Az új antitest olyan fehérjedoménekre csatlakozik, amelyet mindkét SARS vírus használ, majd pedig semlegesíti őket. A többi antitestet általában más organizmusokból nyerik ki, ezzel szemben a mostanit az emberi szervezet állítja elő, így az immunizálás miatt előforduló mellékhatások is minimálisak lehetnek.

A monoklonális antitestek (mAbs) igazából antigéneket felismerő glikoproteinek, amelyeket hasonló immunsejtek állítottak elő. Ilyen antitesteket használnak például különböző autoimmun és fertőző betegségek, valamint a rák tüneteinek enyhítésére.

Ezek alapján az mAbs-szel végzett kezelések biztonságosak lehetnek, viszont természetesen klinikai teszteléseken kell először átesniük. Egyelőre csupán in-vitro, azaz laboratóriumi körülmények között előállított sejttenyészetekben tudták bebizonyítani a gyógyító hatást. Emberi szervezetben, tehát in-vivo még további tesztelések szükségesek.

„Ez egy úttörő felfedezés. Még több munkát kell ráfordítanunk arra, hogy megismerjük, valóban csökkenteni tudják-e az antitestek a fertőzések súlyosságát az emberekben. A partnereinkkel a fejlesztések korai fázisában vagyunk, azonban abban bízunk, hogy ezzel az új technológiával hozzá tudunk járulni az egészségügyi rendszer megsegítéséhez és további kutatások kiindulópontjaivá válhatunk”, mondta Dr. Jing-Szong Wang, a HBM igazgatója.

A védőoltás előállítása sokkal tovább tarthat, mint azt gondolnánk: