Egy új tanulmány szerint a korallok napjai meg vannak számlálva, ha nem teszünk semmit
Aggasztó eredményre jutott a korallok egészségét vizsgáló tanulmány, ha nem cselekszünk, hamarosan összeomlik az Indiai-óceán zátonyainak ökoszisztémája.
Fotó: UnsplashTanulmány készült a korallok egészségét fenyegető veszélyekről, amelynek eredménye rámutatott, teljes összeomlás fenyegeti az Indiai-óceán nyugati részének korallzátonyait a következő 50 évben. Az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt egyes zátonyokat már most is komoly veszély fenyeget.
A Nature Sustainability folyóiratban megjelent kutatás szerint leginkább Afrika keleti partvidékén sürgető a beavatkozás, valamint az olyan szigetországokban, mint Mauritius vagy a Seychelle-szigetek. Ezek a korallzátonyok a pusztulás szélén állnak – írta a HVG.
A vizsgálat alá vont csaknem 12 ezer négyzetkilóméternyi terület a világon található korallzátonyok 5 százalékát tesz ki. Korallok az óceánfenék mindössze 0,2 százalékán élnek, mégis a tengeri élővilág legalább negyedének adnak otthon.
A korallzátonyok pusztulása egyszerre két veszélyt is tartogat: sérül a biológiai diverzitás, valamint a part menti gazdaságok elveszítik megélhetési forrásukat. Jelenleg több százmillió ember számára biztosítanak munkát és élelmet a zátonyok, miközben védelmet nyújtanak a viharok ellen, és a partot is óvják az eróziótól.
Súlyos vádakkal illették Ausztráliát a Nagy-korallzátony miatt
David Obura, a kenyai CORDIO East Africa óceánkutató intézet igazgatója az éghajlatváltozást nevezte meg legnagyobb veszélyként, az óceánok ugyanis elnyelik az üvegházhatás miatt keletkező többlethő 90 százalékát, ezzel a kihalás szélére sodorva számos korallfajt.
Afrika keleti partvidékén a túlhalászás is csapást mér a zátonyok ökoszisztémájára. Egy októberi felmérés szerint a dinamitos halászat, a vizek szennyezése és a globális felmelegedés miatt 2009 és 2018 között a világ korallzátnyonyainak 14 százaléka esett áldozatul.
