Konzolok viadala: Xbox Series X vs. PlayStation 5
Sokáig kellett rá várnunk, de múlt héten végre megkaptuk a legújabb konzolgeneráció hardvereiről az összes részletes információt.
Bár a Sony még egyelőre nem mutatta meg az új PlayStation kinézetét, azonban egy olyan részletes előadást láthattunk Mark Cerny-től a konfigurációról, ami bármelyik egyetemen megállná a helyét. A Microsoft viszont nem rejtett semmit véka alá, azonnal ránk zúdította az összes adatot a dizájntól kezdve a hardverig.
Megpróbáljuk most pontokba szedve összehasonlítani a két konzolt és ez alapján tisztább képet kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy mire is számíthatunk majd idén karácsonykor, amikor piacra kerül a két gamer „monstrum”.
Processzor: AMD vs. AMD
Mindkét konzol saját fejlesztésű processzort használ, amit az AMD fejlesztett a legújabb Zen 2 architektúrája alapján. Az Xbox verzió magasabb órajelen, egészen pontosan 3,8 GHz frekvencián működik (hyper-threading bekapcsolása esetén 3,6 GHz), a PlayStation 5 esetén pedig egy 3,5 GHz-es sebességről beszélhetünk.
Bár a Sony processzora lassabbnak tűnik papíron, ennek ellenére egy technológiai szempontból különleges gyorsítási megoldásnak köszönhetően nagyobb teljesítményre is képes lehet. Ez egy dinamikus rendszer, ami az órajelet a játékok igényei szerint változtatja.
Grafikus vezérlő: AMD vs. AMD
Mint ahogyan a processzor esetében, a grafikus egységnél szintén AMD-t használ a két gyártó. Az RDNA 2 architektúrán alapuló chip azonban eltérő a Sony-nál és a Microsoftnál.
A Series X-be egy 52 CU-s (compute unit – számítási egység) grafikus vezérlő kerül, ami 1,825 GHz órajel mellett az elméletben 12 teraflopra képes.
A PlayStation 5 esetén ez az érték csupán 36 CU és 10,3 teraflop, azonban mindezt 2,23 GHz mellett lesz elérhető.
Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Xbox nyers számítási ereje 20%-kal nagyobb a vetélytársénál, azonban a Sony szerint ez nem meghatározó tényező, mivel a gyorsabb órajel nagyobb előnyt jelent, mint a több CU és teraflop.
Memória: 16 GB GDDR6
Ebben az esetben nincs túlságosan nagy eltérés. Mindegyik konzolba 16 GB RAM kerül majd, ami duplája az előző generációkba szerelt memóriáknak.
Ha részletesebben nézzük, a Sony egy 256-bites 448 GB/s sebességű egységet rak majd a konzoljába, a Series X esetében pedig egy kicsit összetettebb, két részből álló memóriáról beszélhetünk. Az egyik rész egy ún. optimális memória, ami 560 GB/s sebességen dolgozik és 10 GB nagyságú, a másik pedig az ún. standard memória 336 GB/s sávszélességgel, valamint 6 GB RAM-mal működik. A Microsoft konzolja ebből a standard memóriából fog 2,5 GB-ot használni az operációs rendszer futtatásához.
Tárhely, meghajtó: SSD
A Microsoft és a Sony a gyors elérés elősegítéséhez nélkülözhetetlen tartós állapotú meghajtót (SSD) részesítette előnyben vadonatúj konzoljainál a korábbi hagyományos merevlemezzel (HDD) szemben, azonban mind technológia, mind kapacitás szempontjából eltérő a két gyártó megoldása.
A Series X egy modern, NVM-e típusú 1 TB tárhellyel rendelkezik, ami 2,4 GB/s másolási sebességet biztosít majd a gépnek. Ha ez nem lenne elég, egy ugyanekkora kapacitású lemezt csatlakoztathatunk majd a konzolunkhoz. Mindkettő PCIe 4.0 csatlakozót használ, ami egyenesen a processzorhoz kapcsolja az egységeket.
A Sony egy másik utat választott és egy kisebb, 825 GB-os lemezt tett a PlayStation 5-be, ami szintén NVM-e típusú, azonban a technikai adatok alapján jóval gyorsabb, mint a konkurencia SSD-je – 5,5 GB/s sebesség elérésére is képes lesz, miközben az új Kraken dekompressziós megoldásnak hála ez akár 9 GB/s-ra emelkedhet.
A bővíthetőség itt sem lesz probléma, ugyanis bármilyen M.2-es SSD-t használhatunk majd abban az esetben, ha megtelt a tárhelyünk. Fontos azonban tudni, hogy csak olyan lemez lesz kompatibilis, ami képes lehet a korábban említett adatátviteli sebességre, ilyenek viszont még nem léteznek. Éppen ezért a Sony azt javasolja a felhasználóknak, hogy várják meg a konzol megjelenését, majd ezután a cég kiad egy hitelesített listát azokról az SSD-kről, amelyekkel bővíthetjük PlayStation-ünket.
Videófelbontás: 8K, 120 FPS, valós idejű ray-tracing
A grafikus vezérlő kialakításának különbségei ellenére a teljesítményben nem sok eltérést tapasztalhatunk. Mindkét konzol ugyanazokat a célokat tűzte ki – 8K felbontás, 120 képkocka per másodperc, valós idejű ray-tracing.
Mindez azt jelenti, hogy a képernyőfrissítés és a felbontás kétszer nagyobb lesz az előző generációhoz képest – természetesen, ha a kijelzőnk (televízió, monitor) támogatja ezeket. A Microsoft konzolja a HDMI 2.1-et is támogatni fogja, ami a képernyőt arra fogja kényszeríteni, hogy a lehető legalacsonyabb kimeneti késleltetéssel működjön.
Hangkimenet: „Tempest 3D” vs. „Project Acoustics”
Az audio egy nagyon fontos része az új konzoloknak. Nem sokat tudunk a Microsoft „Project Acoustics” megoldásáról, de ez valószínűleg egy olyan hanghatást nyújthat, ami a ray-tracing technikát veheti alapul és a hanghullámok terjedését a lehető legpontosabban fogja szimulálni egy saját audio chip segítségével.
A Sony a „Tempest 3D AudioTech” rendszerét használja majd, ami szintén egy dedikált chippel működik. Lényegében egy lebutított AMD grafikus vezérlőről van szó, ami majdnem olyan erős, mint az előző generációs PlayStation 4 processzora. Egy új módszernek, az ún. „head-related transfer function” (HRTF) technológiának hála az audiochip az emberi fej több ezer pontjáról vett minták alapján képes lesz egy olyan hangi élményt nyújtani, amit eddig egyetlen konzol sem tudott. Öt darab ilyen HRTF hangprofillal érkezik majd a PlayStation 5.
Visszafelé kompatibilitás
Emlékezhetünk rá, hogy a Sony-nál mindig is kérdéses volt ez a téma. Míg a PS2-n bármilyen PS One játékot tudtunk játszani, addig a PS3 esetében ez már csak a legelső modellnél volt opció, a későbbi játékgépek már nem voltak kompatibilisek az előző generáció játékaival.
A PlayStation 5 esetén sem fogalmaztak egyértelműen a fejlesztők, azonban megígérték, hogy induláskor a PS4-re és PS4 Pro-ra készült játékok túlnyomó többsége elérhető lesz, bár a Sony még tesztelni fogja az összes megjelent címet és ez alapján fogják eldönteni, melyikek lesznek alkalmasak a visszafelé kompatibilitásra.
Az sem biztos még, hogy ez az egész mit takar – tudjuk-e majd játszani a gameket az eredeti PS4-es lemezünkkel, vagy csupán digitális formában telepíthetjük őket, ahogy azt már most is megtehetjük PS Store-on?
Az Xbox Series X esetén ez teljesen világos – már induláskor tudjuk játszani bármelyik előző generációs játékunkat a konzolon.
Amit még nem tudunk
Két nagyobb darab még hiányzik a kirakósból, ha az új konzolokra gondolunk.
Az egyik, hogy valójában hogyan is fog a PlayStation 5 kinézni. Az Xbox Series X-et már többször láthattuk, a Sony azonban visszafogott ebben a témakörben – még kiszivárogtatott képet sem találni.
A másik, hogy milyen áron kaphatjuk majd meg induláskor a két konzolt. Valószínű, hogy a Microsoft és a Sony egymás bejelentésére vár ezzel kapcsolatban, hogy tudjon lépni a konkurens cég ajánlatára, azonban már csak pár hónapra vagyunk a hivatalos megjelenéstől. Az összehasonlításunkban összegzett technológiák nem a legolcsóbbak, a szerelést szintén bele kell kalkulálnunk, így a gyártás összköltsége könnyen lehet, hogy drágább lesz a korábbiakban megszokottakhoz képest.
A 399 dolláros árcédula optimális lenne, de képes lesz-e rá bármelyik gyártó mindjárt induláskor? Erre csak később kaphatunk majd választ.
