Eddig 58-an vesztették életüket a kolumbiai kormányellenes tüntetésekben

58 ember halt meg a Kolumbiában öt hete kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatban, melyekben a tiltakozók úttorlaszokat emeltek és összecsaptak a rendőrökkel, közölte az ország emberi jogi ombudsmanja.

Az ombudsman jelentésében, melyről a Washington Post írt, azt is kijelentette a hivatal, hogy április 28 óta négyszáznál is több jogsértésről érkezett hozzájuk bejelentés, rendőrségi brutalitás, önkényes letartóztatások és a fogságban lévők szexuális zaklatása miatt. Soron kívül Kiderült, mely kocsikat keresi most mindenki

A tüntetések kezdete óta folyamatos kritikák érik emberi jogi szervezetektől a rendőröket, mivel több videó is előkerült arról, ahogy szabályosan kivégeznek egyes tiltakozókat, vagy tétlenül nézik, ahogy felfegyverzett civilek a tömegbe lőnek.

Emiatt az Emberi Jogok Amerikaközi Tanácsa delegációt küldött az országba, itt a kormány képviselőivel, tüntetőkkel és a rendőrséget túlzott erőhasználattal vádló szervezetekkel is találkoznak majd.

Egy bogotai emberi jogi szervezet, a Temblores szerint a rendőrök 45 tüntető haláláért felelősek közvetlenül, míg a Human Rights Watch 9 esetet tart nyilván, ahol fegyverrel, és további négyet, ahol könnygázgránáttal vagy más tömegoszlató eszközzel öltek meg tüntetőket, de még további több tucat halálesetet vizsgálnak.

Kolumbia államügyésze bejelentette, hogy legalább három tüntető halála miatt vizsgálatot indított rendőrök ellen és egy Caliban történt, nagy felháborodást keltő jelenetet is górcső alá vesz, itt felfegyverzett civileket védtek a rendfenntartó erők, miután azok a demonstrálók közé lőttek.

Ivan Duque elnök vasárnap felvetette, hogy kötelező legyen a rendőrök számára testkamera használata és emberi jogi igazgatóság felállítását kezdeményezte a bűnüldözésen belül, emellett könnyebbé teszik a panaszok benyújtását.

A tüntetők azonban azt szeretnék, ha a törvényt sértő rendőrök ügyei hadbíróság helyett polgári bíróságokon lennének tárgyalva, előbbiben ugyanis saját társaik ítélkeznek felettük.

A tiltakozáshullámot még egy adóemelési javaslat robbantotta ki, amelyet bár a kormány visszavont, a tüntetések folytatódtak a járvány alatt felszökő munkanélküliség és egyenlőtlenség miatt.

A demonstrációk vezéralakjai többek között a szegénységi küszöb alatt élők számára alapjövedelmet, illetve több állami pénzt követelnek az oktatásba, illetve, hogy a rendészet a honvédelmi minisztérium alól a belügy alá kerüljön.

A felek közötti tárgyalások döcögősen indulnak be: vasárnap egy szakszervezetekből és a tüntetés élén álló szervezetekből álló csoport ki is vonult róluk, amiért Duque nemrég 13 városba is beküldte a hadsereget az úttorlaszok felszámolására, amelyek a kormány szerint egyes területeken élelmiszerhiányt és a gyárak leállását okozták.