Armando Benedetti belügyminiszter kedden jelentette be a döntést, miközben Gustavo Petro államfő annak kapcsán támadta az Egyesült Államokat, hogy „részt akar venni” Kolumbia belpolitikájában, és a jövő évi választások előtt „bábelnököt” keres. „Ettől a pillanattól kezdve … fegyvereket nem vásárolunk az Egyesült Államoktól” – mondta Benedetti a Blu Radiónak adott interjúban.

A feszültséget az váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn megvonta Kolumbia minősítését, mint a kábítószer elleni harc szövetségesét, azzal vádolva az országot, hogy a kokaintermelés „minden idők rekordjára” emelkedett. Bár a lépés nagyrészt szimbolikus, újabb csapást jelent a két ország kapcsolatában, miután korábban idén már vitáztak az illegális bevándorlók Kolumbiába történő kitoloncolásáról.

Az Egyesült Államok évente mintegy 380 millió dollárral támogatja Kolumbia kábítószer-ellenes erőfeszítéseit. Petro, aki korábban baloldali gerillaként harcolt, az X-en közzétett bejegyzéseiben megvédte drogellenes politikáját, hangsúlyozva, hogy kormánya több kokaint foglalt le, mint az előző adminisztrációk. Kolumbia „nem hagyja magát zsarolni” az amerikai kormánytól, és „nem aggódik az amerikai segély miatt. Mi vagyunk azok, akik segítünk nekik, mert a probléma az övék, nem a miénk”, utalva arra, hogy a kolumbiai hadsereg megszüntetheti függését az amerikai „adományoktól”.

Feszült a viszony

Petro Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavaira is reagált, aki „szeszélyesnek” nevezte őt a drogellenes küzdelemben. Az elnök szerint a latin-amerikai vizeken civil hajók bombázása „igazán szeszélyes” lépés volt, utalva Trump döntésére, amikor két venezuelai hajót támadott meg, mondván, azokat drogcsempészek üzemeltették és az Egyesült Államok felé tartottak. „A tengeren szállított kokain nagy része konténerekben hagyja el a kikötőket, és nagy hajókon megy, nem pedig motorcsónakokon” – írta Petro az X-en.

Az államfő hozzátette, nem engedi, hogy országa „térdre kényszerüljön” az amerikai érdekek előtt, vagy hogy a kokatermesztő parasztokat „megverjék”. Petro 2022-es hivatalba lépése óta az USA vezette úgynevezett drogellenes háború paradigmaváltását szorgalmazza, a társadalmi problémák kezelésére helyezve a hangsúlyt a puszta felszámolás helyett – írta az Al Jazeera.

A kolumbiai és ENSZ-adatok szerint ugyanakkor a kokatermesztés mintegy 70 százalékkal nőtt Petro elnöksége alatt, a kokacserje-termesztésre használt terület pedig az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott, 2023-ra elérve a rekordnak számító 253 ezer hektárt. Petro ezt a „világszerte, különösen Európában megnövekedett [kokain]fogyasztás” számlájára írta.

„A világnak meg kell változtatnia a drogellenes politikáját, mert az kudarcot vallott” – mondta, hozzátéve, az Egyesült Államokban a kokainfogyasztás csak azért stabilizálódott, „mert tömegesen áttértek a fentanil fogyasztására, ami harmincszor halálosabb”.

Petro többször is nyíltan szembement Trumppal, elutasítva amerikai kiadatási kérelmeket, bírálva az elnök bevándorlási szigorításait és a Venezuelában folytatott drogellenes műveleteit. Emellett élesen kritizálta az Egyesült Államok szövetségesét, Izraelt is a gázai háború miatt, 2024-ben pedig megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a közel-keleti országgal.