Kollár Lajos már Szilárd eltűnése napján sejtette, hogy nagy baj lehet
Elmondása szerint nem rajongott az ötletért, hogy oxigénpalack nélkül, egyedül nekiinduljon a férfi, s ő már korábban is figyelmeztette a veszélyekre.
Fotó: Suhajda Szilárd hegymászó, a Magyar Everest Expedíció 2017 tagja az Everest alaptáborban 2017. április 7-én. MTI/Mohai Balázs
A Mount Everest meghódítására indult, ám szerda óta elérhetetlen Suhajda Szilárd hegymászó megmentését célzó mentőakció péntek hajnalban vette kezdetét, miközben a férfi családja és az egész ország azért szorított, hogy időben megtalálják. Szombaton azonban lesújtó hír érkezett, nem jártak sikerrel.
Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciójának alapítója a heol.hu-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy októberben Mátraházán találkozott Szilárddal, amikor figyelmeztette a veszélyekre.
„Nem rajongtam az ötletért, hogy oxigénpalack nélkül, egyedül nekiinduljon Szilárd. Meg is mondtam neki októberben, hozzátéve, hogy bár ő egy felkészült hegymászó, jó állóképességgel, az Everest extra magassága, a rengeteg mászó jelenléte és a lassúság ’megeszi az embert’. A halálzónában nem lehet még egy kicsit menni előre. Ha idő van, vissza kell fordulni!”
– fogalmazott.
Máshogy döntött
Állítása szerint a hegymászónak szerdán, nepáli idő szerint délben vissza kellett volna fordulnia, mindemellett elismerte, hihetetlen mentális erő kell ahhoz, hogy valaki meghozza azt a döntést, hogy visszafordul, amikor már csak egy karnyújtásnyira van a céltól.
Az Index szerint Kollár Lajos hozzátette, amikor hallotta, hogy a férfi szerdán nem indult el lefelé, már sejtette, hogy nagy baj lehet. Véleménye szerint ekkor már versenyt futott az idővel, hiszen a halálzónában „nincs az a hihetetlen emberi állóképesség”, amivel ennyi időt túl lehet élni.
„A keresők elindítását meg kell tenni, én is megtettem volna, noha reális esély már akkor sem nagyon volt, hogy élve megtalálják. A Mount Everest nem olyan, mintha az Astorián lenne rosszul valaki és hívna egy mentőt. Oda, ahol neki nyoma veszett nem könnyű, de legalábbis hosszadalmas feljutni. A sherpák ismerik a hegyet, tudják, a saját életüket is menteniük kell ilyenkor”
– mondta.
