A szélsőséges időjárási események miatt egyre drágább lesz az élelmiszer
Spanyolországban a súlyos aszályok 40%-kal csökkentették az olívaolaj-termést, ami az amerikai piacon 27%-os áremelkedéshez vezetett.
Mint azt korábban megírtuk, a gabonafeldolgozói szakma a lisztárak várható emelkedésére figyelmeztetett, amely a jó minőségű gabona csökkenő mennyiségének és a növekvő keresletnek tudható be. Az ezzel kapcsolatos részletekre ebben a cikkünkben tértünk ki. De arról is beszámoltunk, hogy a kánikula több területen érezteti negatív hatását, például a tavalyi évhez képest kevesebb csemegekukorica teremhet.
Hiába öntözik az ültetvényeket, ezt a nagy meleget és az óriási UV-sugárzást nem tudják tolerálni a növények. A Portfolio a Time-ra hivatkozva pedig azt írja: az éghajlatváltozás globális hatása az élelmiszerárakra és az ellátási láncokra egyre nyilvánvalóbbá válik. A szélsőséges időjárási események világszerte befolyásolják az alapvető élelmiszerek termelését és árát, ami komoly következményekkel jár a fogyasztókra nézve.
Spanyolországban például a súlyos aszályok 40%-kal csökkentették az olívaolaj-termést, ami az amerikai piacon 27%-os áremelkedést eredményezett. Hasonló tendencia figyelhető meg a csokoládé esetében is: Ausztráliában egyes termékek ára 200%-kal nőtt, és hasonló drágulás várható az Egyesült Államokban is. Az alapvető élelmiszerek, mint a búza, szintén érintettek – részletezik a cikkben. Majd azzal folytatják:
Az argentin búzatermelést sújtó aszályok, valamint az orosz-ukrán konfliktus okozta feszültségek a globális ellátási láncokban áringadozásokat okoztak. Ez olyan termékek árára is kihat, mint a reggelizőpehely, a tészta és a kenyér, ugyanakkor tény, hogy az áremelkedések különösen súlyosan érintik az alacsony jövedelmű háztartásokat. A szakértők szerint az éghajlatváltozás hosszú távú hatásai elkerülhetetlenek.
Emiatt pedig új megközelítésre van szükség az élelmiszer-ellátási láncok ellenállóképességének növelésére. A jelenlegi protekcionista intézkedések helyett globális együttműködésre van szükség a kormányok és vállalatok között – hangsúlyozzák. Az egyik javasolt megoldás az ellátási láncok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási terveinek (S-CAP) bevezetése, amelyek azonosítanák a sérülékeny ellátási láncokat, feltérképeznék a kockázatokat, és stratégiákat dolgoznának ki azok csökkentésére.