Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

2050-re már a világ metropoliszainak fele a klímaválság ellen küzd majd

Figyelmeztettek, a fenyegető klímaváltozás egyre súlyosabb károkat okozhat, ha a világ vezetői nem hoznak sürgős intézkedéseket.

...svg content...Fotó: unsplash | illusztráció
Külföld

Takács Petra

Szerkesztő

A világ legnagyobb városainak fele 2050-re egy vagy több klímakockázattal nézhet szembe a London Stock Exchange Group (LSEG) legújabb jelentése szerint. Az áradások, hőhullámok, ciklonok és vízhiány mind fenyegetik ezeket a sűrűn lakott metropoliszokat.

„A tanulmányunkban szereplő városok a világgazdaság központjai, amelyek a globális GDP közel 20 százalékát adják, és 440 millió embernek adnak otthont, és mind ki vannak téve az éghajlati kockázatoknak” – mondta Jaakko Kooroshy, az LSEG fenntartható befektetési kutatásokért felelős globális vezetője. Soron kívül Januártól a diákmunkát vállalók zsebébe is több pénz kerülhet

Az európai nagyvárosok mind nagyobb éghajlati veszélyekkel szembesülnek.
Az LSEG előrejelzése szerint a globális felmelegedés a jelenlegi kibocsátási adatok mellett az évszázad végére eléri a 2,6°C-ot. A drámai hatások azonban már 1,3 fok esetén is jelentkeznek.

A tanulmány alapján a közel-keleti és délkelet-ázsiai nagyvárosok szenvedik majd el leginkább a válságot. E régiók hat városában – Szingapúrban, Surabayában, Dubajban, Rijádban, Dzsiddában és Jakartában – 2050-re várhatóan évente több mint 50 napot meghaladó extrém hőséggel kell számolni. Az EU-ban az elemzők Amszterdamot és Madridot emelték ki.

A kutatás rámutat, hogy a városoknak alkalmazkodniuk kell a változó klímakörülményekhez. Az LSEG olyan megoldásokat javasol, mint a korai figyelmeztető rendszerek, a védőgátak és a „természetalapú megoldások” bevezetése – írja az Euronews.

Véget ér egy korszak: mihez kezdjünk az Ügyfélkapu megszűnése után?

A magyar közigazgatás egyik legnagyobb átállása kezdődik 2025 januárjában, amikor megszűnik a jelenlegi Ügyfélkapu-rendszer, melynek helyét fokozatosan átveszi a Digitális Állampolgárság Program (DÁP).