A kasmíri gazdák munkáját is nehezíti a globális felmelegedés: beltéri sáfránytermesztéssel kénytelen kísérletezni, mivel a világ legdrágább fűszere egyre kevésbé képes megmaradni a Himalája lábánál.
Az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban a gazdák összefogtak, hogy új módszerekkel termesszék a világ legdrágább fűszerét, melynek kilója akár 4000 euróba (1,6 millió forint) is kerülhet, s melyet gyakorta emlegetnek vörös aranyként, vagy a fűszerek királyaként.
Nazir Ahmad Ganai mezőgazdasági szakember az RFI-nek nyilatkozva megosztotta, a sáfrányt oly módon is lehet termeszteni, hogy a növény növekedési fázisának első felében beltérben tartják a növényt, majd kiültetik. Rámutatott azonban, hogy a globális felmelegedés miatt most azzal a kihívással állnak szemben, hogy teljes mértékben beltérben végezzék a folyamatot.
Ha sikerül megoldani, bárhol termeszthetnek sáfrányt Indiában
Komoly kihívás ez a gazdák számára, azonban a szakértő úgy véli, ha sikerülne megoldani a beltéri termesztést, úgy a jövőben India bármely részén folytathatnák a tevékenységet.
Sher-e-Kashmir Mezőgazdasági Tudományok és Technológiai Egyetem rektorhelyettese még ennél is pozitívabban látja a helyzetet és meggyőződése, hogy ha megtalálják megoldást, úgy „az éghajlatváltozást is legyőzhetjük”.
Az egyedi sáfránytermesztési kilátások egy ausztrál egyetem munkatársaihoz is eljutottak, a kutatók pedig segíteni kívánnak: jelenleg két északkelet-indiai területet is vizsgálnak, melyek dombvidékei megegyeznek a kasmíri területekével, ám vizsgálataik szerint jóval stabilabbak időjárási szempontból.
NE HAGYD KI
Ahhoz, hogy előállítsanak egy kilogramm sáfrányt, melyet élelmiszerekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban is felhasználnak, összesen 150 ezer virágot kell feldolgozni kézzel. A kutatók a vörös arany kapcsán arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatban bekövetkező legkisebb változások is komoly kihatással vannak a termesztésre, kiemelve, hogy a világ legnagyobb gleccsere 1962 óta 23 százalékkal zsugorodott.
A kasmíri a legjobb minőségű sáfrány
Irán után India a maga 3715 hektárnyi területével a második legnagyobb sáfránytermesztő a világon: a helyi termesztők azonban egyre komolyabban aggódnak a termesztés miatt, hiszen az éghajlatváltozás, valamint a cementgyárak okozta súlyos szennyezés jelentősen visszafogja a volument.
Piaci elemzők egyetértenek abban, hogy az Indiában termesztett sáfrány minőségben lekörözi az iráni és a spanyol termést is, fontos azonban, hogy minősége miatt a kasmíri sáfrány a legdrágább, ha pedig az éghajlatváltozás miatt kevesebb lesz a termés, úgy még ennél is jóval drágább lesz a fűszerek királya.
Kasmír sáfránytermesztése az elmúlt évtizedekben jelentős problémákkal nézett szembe, ami meglátszik az adatokon is: míg 1997-ben 5707 hektáron termesztették, addig 2010-re már csak 3785 hektáron terült el sáfrány; mára pedig 3715 hektárra zsugorodott a termesztési terület.