A kis- és közepes vállalatok húzták a rövidebbet a járványhelyzetben
A koronavírus-járvány elleni korlátozások és intézkedések feloldása azonban nem hozta a várt hatást a kkv-k számára, a forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól.
Fotó: Unsplash/Grace O’Driscoll
A koronavírus-járvány hatására életünk minden területe fenekestül felfordult, és nem képeznek kivételt ez alól a lakossági fogyasztási szokások sem. A Marketing Commando reprezentatív kutatásának eredményei szerint megváltozott, hogy mire, mennyit költünk és hol vásárolunk, és nem a kis- és közepes vállalkozások javára.
A koronavírus-járvány elleni korlátozások és intézkedések feloldása azonban nem hozta a várt hatást a kkv-k számára, a forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól. A Marketing Commendo kutatása arra kereste a választ, hogy mi ennek az oka.
A felnőtt lakosság sok tekintetben még nem tért vissza a világjárvány előtti szokásaihoz, életviteléhez. Háromegyedük – 64 százalék – ritkábban mozdul ki otthonról, mint a pandémia előtt, és 31 százalék társaságba is kevesebbet jár. A felnőttek 22 százaléka vásárolni sem megy olyan gyakran, inkább online rendelnek.
A válaszadók 23 százaléka inkább online tartja a kapcsolatot barátaival, rokonaival és ismerőseivel, mint személyesen, és a munkába járás miatt is kevesebbet mozdul ki. Az emberek közel fele (43 százaléka) a járványhelyzetben növelte a szabadidejét és változatosabbá tette azt, a megkérdezettek 23 százaléka több filmet néz, 17 százalékuk kirándul, olvas, vagy valamilyen kreatív tevékenységet folytat.
“Ha megnézzük, hogy hányan vannak, akik jelöltek valamely olyan választ, ami azt jelzi, hogy kevesebbet mozdulnak ki, vagy valamely olyat, ami a szabadidő eltöltésére vonatkozik, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) választotta valamelyiket. Ezeknek a válaszoknak mindegyike hat arra, hogy mennyiszer találkozik vásárlási ajánlattal és mennyiszer jár olyan helyen, ahol a pénzét elköltheti” – hangsúlyozta Wolf Gábor, a Marketing Commando vezető tanácsadója a Pénzcentrum szerint.
A pénzköltési szokások területén változásokat tekintve a lakosság egyharmada jobban megnézi, mire költ, megtervezi a kiadásait és tartalékol a korlátozások enyhítésével is. A világjárvánnyal pénzügyileg tudatosabbá váló emberek számos területen lényegesen kevesebbet költenek, mint korábban. Közülük a legtöbben (62 százalék) szórakozásra, kikapcsolódásra fordítanak kevesebbet. Szintén 60 százalékuk kevesebbet költ ruházkodásra, 37 százalékuk egyéb szolgáltatásokra, például szépségápolásra áldoz kevesebbet.
“Mindhárom területen jelentős a kkv-szektor érintettsége! Ez már önmagában is alátámasztaná a kisvállalatok tapasztalatait a visszaeső forgalomról” – emelte ki Wolf.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a fogyasztók termékvásárlási szokásai hogyan változtak. A válaszadók 28 százaléka inkább a nagyobb üzletekben és a széles választékot kínáló webshopokban szeret vásárolni, míg a megkérdezettek csupán 15 százaléka választja a kisebb boltokat és a kisebb választékú webáruházakat.
“Mivel a nagy alapterületű üzleteket és a széles választékot kínáló webplázákat jellemzően nagy- és multinacionális vállalatok üzemeltetik, ezért kijelenthetjük, hogy a vásárlási szokások változásának vesztesei a kevésbé ismert kis- és közepes vállalkozások” – véli a szakértő. Wolf szerint ennek az az oka, hogy az emberek a járványhelyzetben csökkenteni szerették volna a vásárlás jelentette kockázatokat, és inkább az ismerős márkákat választják.
Alátámasztja ezt az is, hogy a kutatás szerint a válaszadók 85 százalékának fontos, hogy már ismerje a választott terméket, szolgáltatást vagy kereskedőt. A megkérdezettek 15 százaléka azt felelte, hogy számára többnyire nem fontos szempont, hogy vásárlás előtt már ismerje a választott terméket, szoláltatást.
