A keresetet Choi Min-kyung, a most Dél-Koreában élő jogvédő és túlélő nyújtja be, aki egyúttal polgári és büntetőjogi eljárást is kezdeményez a vádlottak ellen. Choi 1997-ben menekült el Észak-Koreából Kínába, majd 2008-ban erőszakkal visszatelepítették. Ekkor – saját elmondása szerint – szexuális bántalmazás és kínzás áldozatává vált az észak-koreai hatóságok kezében. A jogi keresetet a Dél-Koreában működő Adatbázis Központ Az Észak-koreai Emberi Jogokért (NKDB) jogvédő szervezet segíti.

„Áldozataként és túlélőjeként az észak-koreai rezsimnek mély és sürgető felelősséget érzek abban, hogy számonkérjem a Kim-dinasztiát az emberiesség elleni bűntetteiért” – fogalmazott Choi Min-kyung egy nyilatkozatában, amit az NKDB juttatott el a sajtóhoz.

A nő 2012-ben újra megszökött Észak-Koreából, és azóta Dél-Koreában él, ám – mint mondja – a pszichológiai sebek máig nem gyógyultak be. Gyógyszeres kezelésre szorul, és a múlt emlékei nap mint nap kísértik. A hasonló ügyekben hozott dél-koreai bírósági ítéletek korábban elsősorban jelképes erejűek voltak, mivel Phenjan következetesen figyelmen kívül hagyja őket. Azonban az NKDB vezetője, Hanna Song szerint most más a helyzet, ugyanis ez az eljárás nem csak polgári, hanem büntetőjogi vonalon is elindul.

Észak-Korea egyelőre nem reagált

„Ami igazán jelentőségteljes ebben az esetben, hogy most először történik meg, hogy büntetőjogi eljárás indul az észak-koreai vezetés ellen – párhuzamosan a polgári perrel” – mondta el Song a BBC Korean szerkesztőségének. A jogvédő szervezet tájékoztatása szerint a következő lépés az lesz, hogy az ügyet az ENSZ és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé is beterjesztik, abban a reményben, hogy az emberi jogok globális szintű védelme előreléphet az észak-koreai helyzet ügyében.

A dél-koreai bíróságok korábban több ítéletet is hoztak hasonló ügyekben. 2023-ban például három, a koreai háború idején Északra hurcolt dél-koreai hadifogoly ügyében ítéltek meg fejenként 50 millió wont (kb. 36 000 USD) kártérítésként. Egy évvel később, 2024-ben öt japán-koreai szökevény ügyében született hasonló döntés – ők a 60-as és 80-as években költöztek Észak-Koreába egy repatriálási program keretében, ami „a földi paradicsom” ígéretével csábította őket, ám megérkezésük után internálótáborokba kerültek, és kényszermunkára kényszerítették, míg Phenjan egyik ítéletre sem reagált.

„Amit a munkánk során megtanultunk, az az, hogy az áldozatok nem pusztán pénzügyi kárpótlást keresnek, hanem az igazság kimondását” – hangsúlyozta Hanna Song. „Egy számukra kedvező ítélet azt üzeni nekik: a történetük nem ért véget némaságban – az állam elismeri, és hivatalosan is történelmi ténnyé válik.”

„Őszintén kívánom, hogy ez a kicsiny lépés sarokköve legyen a szabadság és az emberi méltóság visszaállításának, hogy többé egyetlen ártatlan észak-koreai se szenvedjen e kegyetlen rezsim alatt.” – mondta Choi Min-kyung.