A kínai állami televízió, a CCTV előzetes beszámolója szerint a szeptember 3-i győzelmi parádén új, továbbfejlesztett hiperszonikus rakéták kerülnek bemutatásra, köztük a YJ-21 és a DF-17 típusok, amelyek megnövelt behatolási képességekkel rendelkeznek, és már hadrendbe is álltak.

A YJ-21 rakéta légi indítású változata, amelyet katonai megfigyelők KD-21 néven emlegetnek, a hírek szerint képes bombázókról indítva áttörni az ellenséges elfogórendszereken és megsemmisíteni a célpontot. Wei Dongxu katonai szakértő szerint a hiperszonikus fegyverek fejlesztése egy olyan rakétacsalád irányába mutat, amely szárazföldi, tengeri és légi indítású változatokat is magában foglal.

A KD-21 első nyilvános megjelenése 2018-ban történt, és bár Kína hivatalosan nem erősítette meg, hogy szolgálatban áll, műholdfelvételek alapján a fejlesztése azóta is zajlik. A rakétát feltehetően a H-6N típusú stratégiai bombázó hordozza, hatótávolsága elérheti a 3000 kilométert, és nukleáris vagy hagyományos robbanófejjel is felszerelhető. Sebessége becslések szerint Mach 4 és Mach 6 között mozog.

A DF-17 rakéta szintén továbbfejlesztés alatt áll, és a CCTV szerint a siklótest mérete megnövekedhet, valamint megtévesztő robbanófejeket is hordozhat, amelyek célja az ellenséges korai riasztó- és rakétavédelmi rendszerek összezavarása. Wei szerint az optimalizált kialakítás révén a röppálya még változatosabbá válhat, ami tovább növeli a fegyver behatolási képességét.

A DF-17 nem szabványos röppályán halad, siklóteste képes „ugrálni” a légkör peremén, ami nemcsak a védelmi rendszerek áttörését segíti, hanem a hatótávot is növeli. A rakéta siklópályája 20 és 100 kilométer közötti magasságban halad, így kívül esik a legtöbb középszakaszos rakétavédelmi rendszer hatókörén, ezáltal az elfogás rendkívül nehézzé válik.

A hónap elején a CCTV először mutatott be felvételeket egy DF-17 indításáról, amelyet egy közúti mobil indítóállványról hajtottak végre egy autópályán. Ez az úgynevezett „horgony nélküli indítás” lehetővé teszi, hogy a rakéta perceken belül indítható legyen, anélkül hogy előre telepített silóra vagy fix indítóhelyre lenne szükség.

A DF-17 hatótávolsága 1800 és 2500 kilométer között mozog, így Kína képes hiperszonikus csapásokat mérni az úgynevezett „első szigetlánc” mentén, sőt, annak egyes részein túl is. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy elérje az amerikai támaszpontokat Japánban, Dél-Koreában és a Fülöp-szigeteken, ami különösen jelentős az Egyesült Államok és Kína közötti növekvő feszültségek fényében.

A Pentagon tavalyi jelentése szerint Kína rendelkezik a világ legfejlettebb hiperszonikus rakétaarzenáljával, miközben az Egyesült Államok AGM-183A típusú rakétája többször is kudarcot vallott, és a közös hadsereg–haditengerészet által fejlesztett hiperszonikus siklótest program legkorábban az ősz folyamán léphet működésbe.