A hadgyakorlat célja a „konfrontációs műveletek” szimulálása volt, amit a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg keleti hadszíntéri parancsnoksága hajtott végre. A manőverek időzítése különösen furcsa lehet, mivel az Egyesült Államok és Kína között továbbra is feszült a viszony a kereskedelmi viták és a tajvani kérdés miatt.

A kínai állami televízió katonai csatornájának Weibo-oldala így fogalmazott: „Több J-10-es vadászgép harci kötelékben repült a kijelölt célterület légterébe, és több H-6K bombázó a Tajvan szigetét körülvevő vizekre és légtérbe vonult, hogy szimulált konfrontációs gyakorlatokat hajtson végre.”

A jelentés nem közölt pontos dátumot vagy helyszínt, ugyanakkor hangsúlyozta: „A nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelme konkrét cselekedetekkel, valamint több százmillió ember békéjének és boldogságának biztosítása a mi ünnepélyes elkötelezettségünk.”

A feszültség adott

A CNA szerint a H-6K típusú bombázó stratégiai jelentőségű, mivel nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas. Tajvan védelmi minisztériuma a gyakorlatokkal kapcsolatban nem adott ki rendkívüli közleményt, napi jelentésükben mindössze négy kínai katonai repülőgépet észleltek: három vadászgépet a Tajvani-szorosban és egy támogató gépet a sziget délnyugati részénél.

A feszültség hátterében a Trump–Hszi találkozó áll, amelyet a héten tartanak Dél-Koreában egy regionális csúcstalálkozó keretében. A megbeszélés középpontjában a két ország közötti kereskedelmi vita áll, ugyanakkor Tajvan kérdése is kiemelt figyelmet kap. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio vasárnap úgy nyilatkozott: „Tajvannak nem kell aggódnia a tárgyalások miatt.”

Tajvan kormánya továbbra is elutasítja Peking szuverenitási igényét, és az Egyesült Államok – bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs – törvényileg köteles biztosítani a sziget védelmi képességeit. A kínai vezetés szombaton a második világháború utáni átadás 80. évfordulóján ismét a „békés újraegyesítés” szükségességét hangsúlyozta.

Ezzel szemben Tajvan elnöke, Lai Ching-te egy szombat esti interjúban kijelentette: „Vannak békeideáljaink, de nem lehetünk illúzióban, hogy egy papíralapú megállapodás békét hozhat.” Lai szerint a békéhez erőre van szükség, ezért kormánya elkötelezett a védelmi kiadások növelése mellett. Kína többször visszautasította a párbeszédre tett ajánlatokat, és a tajvani elnököt „szeparatistának” nevezte. Lai ezzel szemben hangsúlyozta: „Csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről.”