Peking azzal vádolta Manilát, hogy „illegálisan behatolt Kína területi vizeire”, és egyik hajója szándékosan nekiütközött egy kínai parti őrségi járműnek. Az incidens egy héttel azután történt, hogy Kína jóváhagyta a zátony nemzeti természetvédelmi területté nyilvánítását, amit védelmi elemzők úgy értékeltek, hogy próbára teszi Manila reakcióját a 150 négyzetkilométeres, háromszög alakú zátonylánc ügyében. A Scarborough-zátony – kínai nevén Huangyan-sziget, a Fülöp-szigeteken Panatag Shoal – évek óta a szuverenitási és halászati jogok körüli viták középpontjában áll.

Gan Yu, a kínai parti őrség szóvivője közölte: „Több mint tíz fülöp-szigeteki hajó illegálisan hatolt be Kína Scarborough-zátony körüli területi vizeire, több irányból.” Külön kiemelte a Fülöp-szigeteki Parti Őrség 3014-es számú hajóját, amely szerinte „figyelmen kívül hagyta a kínai fél ünnepélyes figyelmeztetéseit, és szándékosan nekiütközött egy kínai parti őrségi hajónak. A kínai parti őrség törvényesen hajtott végre ellenőrzési intézkedéseket a fülöp-szigeteki hajók ellen.” – idézte a Reuters.

Gan szerint ezek az intézkedések magukban foglalták a szóbeli figyelmeztetéseket, az útvonal-korlátozásokat és a vízágyú használatát is. A Fülöp-szigeteki Tengeri Tanács szóvivője ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a kínai állításokban „nincs igazság”, és azokat „a kínai fél újabb dezinformációs és propagandakampányának” minősítette.

A Scarborough-zátony körüli vita része annak a szélesebb konfliktusnak, amely a Dél-kínai-tenger szigeteinek és tengeri képződményeinek hovatartozásáról, valamint a halászati és hajózási jogokról szól. A térség évente több mint 3 billió dollár értékű hajóforgalmat bonyolít, és Kína szinte a teljes tengert magának követeli, átfedésben Brunei, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam kizárólagos gazdasági övezeteivel.

A hágai Állandó Választottbíróság 2016-ban kimondta, hogy Kína kiterjedt területi igényei nem felelnek meg a nemzetközi jognak, ám Peking a döntést mindmáig elutasítja.