Egy kilométer hosszú űrhajót kíván építeni Kína
Vajon lehetséges egyáltalán létrehozni egy ekkora méretekkel rendelkező űrhajót?
CNSA
A South China Morning Post szerint az űreszköz az űrforrások jövőbeni felhasználásához, az univerzum rejtélyeinek feltárásához és a hosszú távú pályán maradáshoz szükséges stratégiai jelentőségű űrtechnikai berendezésként épülhet meg az elkövetkező években.
A kínai kormány javaslata mindössze 2,3 millió dolláros támogatást tartalmaz, ami nyilvánvalóan nem elegendő egy ilyen szerkezet tényleges megépítéséhez, vagy akár fejlesztéséhez. Bármilyen űrhajót az univerzumba juttatni olyan nagyszabású vállalkozás, amelyet eddig csak néhány nemzetnek sikerült sikeresen véghezvinnie, ezért nem véletlen, hogy a kínaiak is még csak kalkulálnak azzal, mennyibe kerülhetne ez az ambiciózus projekt.
A kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium alá tartozó, kutatásokat finanszírozó NNSFC ügynökség a pályázatokra vonatkozó felhívásában azt vizsgálja, hogy lehetséges-e egy 1 kilométer hosszú űrhajó komponenseit vagy akár egész részeit darabonként Föld körüli pályára juttatni, ahol aztán egy kész modullá állítanák össze.
Ez nem sokban különbözik attól, ahogyan az űrállomásokat a múltban megalkották, például az ISS-t vagy éppen a kínai Tienkungot. Hogy ezek a javaslatok végül megalapozzák-e egy 1 kilométer hosszú űrhajó megépítését a Föld körüli pályán, az még nem derült ki, de vajon mennyire erőltetett egyáltalán egy ilyen hatalmas űreszköz létrehozásának kísérlete?
A Nemzetközi Űrállomás körülbelül 109 méter hosszú és 75 méterszéles, vagyis éppen akkora, mint egy amerikai futballpálya, és 10 évbe, valamint több mint 30 küldetésbe telt, mire összeállt, 15 országot képviselő öt különböző űrügynökség erőfeszítéseinek árán. Megépítése mintegy 100 milliárd dollárba került, üzemeltetése pedig évente közel 4 milliárd dollárt kóstál.
Ez bizony még 10 évre elosztva is gigantikus összeg egy 0,1 kilométer hosszú űrállomás esetében. Mindezekből kiindulva, ha a teljes Nemzetközi Űrállomáshoz képest tízszer nagyobb modult bocsátanánk az univerzumba, több mint 300 misszióra és körülbelül 1 billió dollárra lenne szükség.
Mit tudnának egyáltalán kezdeni egy 1 kilométeres űrhajóval, feltéve, hogy megépülne? A csillagközi utazás nem igazán jöhet szóba, mivel egy ekkora tömeg felgyorsítása a fénysebesség ésszerű töredékére, ami a csillagközi utazáshoz szükséges, exponenciálisan drágább lenne, mint egy kisebb szerkezettel.
A bolygóközi utazás azonban nem zárható ki, hiszen a Jupiter vagy a Szaturnusz holdjaihoz vezető hosszú út meglehetősen sok helyet igényelne az űrhajósok számára, amiben nem lenne hiány. Egy ilyen méretű megastruktúra azonban más tudományos célokra is felhasználható lenne, még akkor is, ha valójában nem űrhajóként, sokkal inkább kutatóállomásként működne.
