Kína törvénybe foglalja területének „sérthetetlenségét”

Új törvényt fogadott el a pekingi törvényhozás a szárazföldi határok védelmének, valamint a határvidéki területek kihasználásának szabályozására – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény, amelyet a kínai népi kongresszus állandó bizottsága szombati záróülésén fogadott el, sérthetetlennek nevezi a Kínai Népköztársaság szuverenitását és területi egységét.

A Hszinhua beszámolója szerint a jogszabály előírja az állam számára, hogy intézkedésekkel erősítse a határvédelmet, továbbá védekezzen minden olyan támadás vagy akció ellen, amely aláásná az ország területi egységét. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy az államnak az egyenlőség és a kölcsönös bizalom elvein haladva, baráti egyeztetésen keresztül kell kezelnie a szárazföldi határokat érintő kérdéseket a szomszédos országokkal a „régóta fennálló határkérdések megoldására”. A törvény azt is előírja, hogy a közelben kialakult, a határvidék biztonságát fenyegető háború vagy fegyveres konfliktus esetén Kína lezárhatja határát. Soron kívül Súlyos hibát követnek el azok, akik nem váltanak téli gumikra

Kína mintegy 22 ezer kilométer hosszú szárazföldi határvonalat tudhat magáénak, melyen 14 országgal osztozik. Kína szárazföldi határán vitás helyzet áll fenn a Himalájában fekvő Akszai-fennsíkot illetően, amelyre Kína és India is igényt tart. A két ország tavaly május óta nagy számban állomásoztat katonákat a vitatott határvidéken, miközben magas rangú katonai tisztségviselőik sorozatos tárgyalásokat folytatnak a kedélyek csillapítására.

Kína északnyugati területe, a zömében muszlim vallású ujgurok lakta Hszincsiang pedig az augusztusban ismét a tálibok uralma alá került Afganisztánnal határos. Bár a pekingi vezetés támogatásáról biztosította a tálibokat, ehhez feltételként szabta, hogy a tálibok szigorúan határolódjanak el minden terrorszervezettől, köztük a Hszincsiangban elkövetett merényletekkel vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM).

A Mianmarral és Vietnammal közös déli határvidékeken pedig a Kínában nagyrészt tavaly tavasszal megfékezett koronavírus-járvány újabb gócainak felbukkanásáért tették felelőssé az illegális határátlépőket, ami alapján szintén szükségesnek ítélték a határvédelem megerősítését.

Az elmúlt hetekben az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen kialakult, újabb járványgóc miatt szintén egy, a mongol határon fekvő városban rendeltek el részleges vesztegzárat, jóllehet a fertőzések eredete egyelőre tisztázatlan. A szombaton elfogadott jogszabály az első olyan törvény a Kínai Népköztársaság történetében, amely a szárazföldi határok kezeléséről rendelkezik.

(MTI)