John Aquilino, az indiai-csendes-óceáni parancsnokság admirálisa korábban azzal vádolta meg Kínát, hogy „a legnagyobb katonai építkezését hajtja végre a második világháború óta”, többek között a déli part szigetein. Wang Wenbin, a külügyminisztérium szóvivője kedden cáfolta az állításokat, miszerint Kína fegyverarzenált telepítene a Dél-kínai-tenger több szigetére, ezzel destabilizálva a régiót.

Az amerikai admirális azt állította, a kínai erők legalább három mesterséges szigetet szereltek fel hajó- és légvédelmi rakétarendszerekkel, lézeres és zavaró berendezésekkel, valamint vadászgépekkel, amelyek veszélyt jelenthetnek szomszédaikra, Wang szerint azonban nem Peking, hanem Washington „szít ellentétet és fitogtatja erejét a Dél-kínai-tengeren”.

Legalább hat kormány támaszt területi igényt a Dél-kínai-tenger egy részére vagy egészére, bár Peking ragaszkodik hozzá, hogy „történelmileg jogosult” a régió nagy részére. Az Associated Press szerint évente körülbelül 5 billió dollárnyi kereskedelem halad át a stratégiai vízi útvonalakon.

Washington elutasította Kína kiterjedt területi követeléseit, mondván, „nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal”, fenntartotta azonban, hogy joga van katonai eszközöket telepíteni a Dél-kínai-tenger nemzetközinek ítélt vizein.

Az indo-csendes-óceáni térségben végrehajtott „hajózási szabadság” jegyében a Biden-adminisztráció majdnem havi rendszerességgel végzett áthajózásokat a Tajvani-szoroson, irányított rakétarombolókat és más hadihajókat átküldve a vitatott területen, amelyet Peking többször is provokatív magatartásnak nevezett.