Kína a magánbefektetések blokkolását tervezi a médiában
Szakértők szerint a javaslatok Peking folyamatos erőfeszítéseit mutatják az ellenzékiek elhallgattatására.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
A kínai hatóságok a média minden ágazata feletti szorítás szigorítására tett kísérletként javaslatot terjesztettek elő a hírügynökségekbe történő magánbefektetések betiltására.
Az irányelvtervezet szerint a magántulajdonban lévő cégeknek tilos lenne a médiavállalatokban való részvétel, beleértve a hírműsorok létrehozását vagy működtetését, illetve a külföldi kiadók által készített hírek újraközlését – jelentette az amerikai Voice of America (VOA).
A terület szakértői szerint a javaslatok Peking folyamatos erőfeszítéseit mutatják az ellenzékiek elhallgattatására.
„A kommunista párt megpróbál minden műsort a saját ellenőrzése alá vonni. Minden ellenzéki hangot kiiktatnak”
– mondta Wu Zuolai, egy kínai politikai kommentátor a VOA-nak.
„A média szerepének korlátozása eltorzítja a közvéleményt, és a helyi önkormányzatok rendkívül szigorú intézkedésekkel érvényesíthetik a szabályt”
– írta a kínai Zhihu platform egyik plakátja.
A kínai hírügynökségekbe történő magánbefektetések betiltására irányuló legújabb javaslat vitát váltott ki a kínai online felületeken, és sok szakértő úgy véli, hogy a szabályozás a médiaszabadság további csökkenéséhez vezetne. Hagyományosan a médiát, például az újságokat nagyrészt az állami szektor finanszírozza, míg más online hírek inkább magán- vagy külföldi befektetésekre támaszkodnak.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint Kína továbbra is soha nem látott szintre emeli az internetes cenzúrát, a megfigyelést és a propagandát, így a világ egyik legrosszabb országa az újságírók számára. Az idén márciusban közzétett jelentés azt is megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping elnök példátlan szintre emelte az online cenzúrát, felügyeletet és propagandát, amióta 2013-ban Kína vezetője lett.
Az NDTV azt írja, a Hszi által személyesen felügyelt Kínai Kibertér Adminisztráció (Cyberspace Administration of China, CAC) ügynökség számos intézkedést vezetett be, amelyek célja a 989 millió kínai internetfelhasználó számára elérhető információk ellenőrzése.
