A kínai hadsereg szerint a művelet célja egyértelmű figyelmeztetés a „szeparatista erőknek”, amelyek Peking értelmezése szerint Tajvan függetlenségét próbálják előmozdítani. A „Justice Mission 2025” fedőnevű gyakorlat kedden kezdődik, és a hadsereg, a haditengerészet, a légierő, valamint a rakétaerők együttes bevetését foglalja magában. A kínai hadsereg közlése szerint éleslövészet is szerepel a programban.

A bejelentés időzítése nem véletlen: néhány nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta 11 milliárd dollár értékű fegyvereladást Tajvannak, amely Peking heves tiltakozását váltotta ki, és amelyre válaszul Kína szankciókat vetett ki amerikai védelmi cégekre.

Tajvan: „Ez a nemzetközi normák megsértése”

A tajvan elnöki hivatala élesen bírálta a hadgyakorlatot, amelyet „a nemzetközi normák elleni kihívásnak” nevezett. A tajvani védelmi minisztérium hétfő reggel kínai repülőgépeket és hadihajókat észlelt a sziget körül, és saját erőit, valamint rakétarendszereit is készenlétbe helyezte.

A minisztérium közölte, hogy a hadsereg „magas készültségben” van, és mindent megtesz, hogy „megvédje Tajvant és megóvja népünket”. A kínai hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága – amely a Tajvani-szorosért felel – a Weibo-oldalán úgy jellemezte a közelgő gyakorlatot, mint „az igazság pajzsát”.

Peking továbbra is a „békés újraegyesítés” mellett érvel, ugyanakkor törvényben rögzítette, hogy „nem békés eszközökhöz” folyamodik, ha Tajvan „elszakadna”. Kína azzal vádolja Tajvan elnökét, Lai Csing-tét, hogy a függetlenség felé tereli az országot. Lai azonban kitart amellett, hogy Tajvan már most is szuverén állam, ezért nincs szükség formális függetlenségi nyilatkozatra – írja a BBC.

A status quo fenntartása

Egy vasárnapi interjúban így fogalmazott: „Tajvannak tovább kell növelnie a nehézséget, hogy [Kína] soha ne érje el az invázióhoz szükséges szintet.” Hozzátette, kormánya a „status quo fenntartására” törekszik, és nem provokálja Kínát – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béke „valódi erőn” múlik.

A közvélemény-kutatások szerint a tajvaniak többsége továbbra is a status quo fenntartását támogatja: sem az egyesülést, sem a formális függetlenséget nem kívánják.

Egyre gyakoribbak a kínai hadgyakorlatok

2022 óta Peking rendszeresen tart katonai gyakorlatokat a Tajvani-szorosban, gyakran válaszul olyan eseményekre, amiket fenyegetésként értékel – például Nancy Pelosi 2022-es tajvani látogatására vagy Lai 2024-es beiktatására. A legutóbbi, áprilisi éleslövészeti gyakorlat során a kínai hadsereg kulcsfontosságú kikötők és energia-infrastruktúrák elleni csapásokat szimulált, és propagandacélból olyan rajzfilmeket is közzétett, amelyekben Lait „parazitaként” ábrázolták.

A mostani hadgyakorlat az első, amelyet az új parancsnok, Jang Zsibin vezet, aki októberben vette át a Keleti Hadszíntéri Parancsnokság irányítását.

Japán és Kína kapcsolatai mélypontra kerültek

A feszültséget tovább növeli, hogy Japán miniszterelnöke, Takaicsi Szanae, a parlamentben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: a japán önvédelmi erők akár be is avatkozhatnak, ha Kína megtámadná Tajvant.

Peking heves tiltakozást nyújtott be, és figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék Japánt. A hónap elején Tokió is panaszt tett, miután kínai vadászgépek radarzárral vették célba japán repülőgépeket – Peking viszont azzal vádolta Japánt, hogy „zaklatja” a kínai erőket egy kiképzési gyakorlat során.