A képeket és az elemzést az amerikai központú AllSource Analysis tette közzé, ami július 17-én rögzített műholdas adatok alapján számolt be „folyamatban lévő építkezési tevékenységekről”. A felvételeken jól látható, hogy a Shandong a kikötő egyik mólójánál horgonyoz, míg a bázis másik oldalán hét új móló is építés alatt áll. Továbbá, a korábban kiépített szárazdokktól nem messze két újabb kikötőhely létesítése zajlik, amelyek közül az egyik több mint 3 000 láb (közel 914 méter) hosszúságú – ez elméletileg három, a Shandong-hoz hasonló méretű (999 láb hosszú) repülőgép-hordozót is képes lenne egyszerre fogadni.

A tengeri dominancia felé vezető út

Az elemzés szerint a bázis infrastrukturális fejlesztései jelentősen növelik Kína logisztikai és haditengerészeti képességeit, így az erődemonstráció lehetőségét is a vitatott Dél-kínai-tengeren. Az AllSource Analysis megállapítása szerint a bázis „képes fenntartani a magas szintű műveleti készenlétet”, aminek eredményeképpen Peking még erőteljesebben tudja érvényesíteni területi igényeit a térségben.

Mint ismert, Kína a világ legnagyobb haditengerészetét birtokolja hajók darabszámát tekintve, és ennek megfelelően rendkívül intenzív modernizációs és bővítési programokat hajt végre. 2025 júliusára már három repülőgép-hordozója áll szolgálatban: a Liaoning, a Shandong, valamint a legmodernebbnek számító Fujian, amelyet nemrégiben helyeztek üzembe. A hírek szerint Kína első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozójának építését is megkezdte, ami új szintre emelheti haditengerészeti jelenlétét és kihívást jelenthet az amerikai dominancia számára.

A Newsweek által közzétett cikk szerint, amely a forrásául szolgál a jelen írásnak, nemcsak Jülin bázisa, hanem az északkelet-kínai Santung tartományban található Jücsin haditengerészeti támaszpont is bővítés alatt áll. Ott legalább négy új móló kialakítása van folyamatban. Ez utóbbi bázis ad otthont Kína első repülőgép-hordozójának, a Liaoning-nak.

Geopolitikai feszültségek árnyékában

A Dél-kínai-tengeren Kína olyan átfogó szuverenitási követeléseket támaszt, amelyek számos szomszédos állam – köztük a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei – igényeivel is ütköznek. A térségben emiatt gyakoriak az incidensek és katonai standoffok, különösen az Egyesült Államok szövetségeseinek haditengerészeti egységeivel.

A műholdas megfigyelés fontosságát hangsúlyozta Alex Luck, Ausztráliában dolgozó haditengerészeti elemző is a Newsweek-nek adott korábbi nyilatkozatában: „Az infrastruktúra nyomon követésének előnye, hogy ezek a fejlesztések általában könnyebben megfigyelhetők, még kereskedelmi műholdfelvételek alapján is, ellentétben az új hadihajók építésével, amely továbbra is sok tekintetben rejtve marad. A kikötői infrastruktúra viszont lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeli flottaösszetételt és méretet is viszonylagos pontossággal lehessen előre jelezni.”

Kína célja nemcsak a regionális, hanem a globális haditengerészeti befolyás kiterjesztése. A repülőgép-hordozókhoz kapcsolódó bázisfejlesztések pedig ennek fizikai alapjait jelentik. A Jülinhez hasonló támaszpontok révén a kínai haditengerészet nemcsak jelenlétet tud biztosítani a vitatott vizeken, hanem azt is demonstrálni tudja, hogy képes hosszan tartó, komplex hadműveletekre is.