Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Kína szerint meg sem történt a lézertámadás, amivel Ausztrália vádolja őket

Peking tagadja azokat az állításokat, amelyek szerint egy kínai haditengerészeti hajó lézerrel világított meg egy ausztrál vadászgépet. 

...svg content...Fotó: MTI/EPA/US Navy Office of Information/MC2 Samantha Jetzer
Ázsia
Author image

Fazekas Kiara Barbara

Szerkesztő

Scott Morrison megfélemlítésnek nevezte, majd közölte, hogy teljeskörű kivizsgálást fognak tartani az ügyben, amiért egy kínai haditengerészeti hajó lézerrel világított meg egy ausztrál vadászgépet, ugyanis ezzel veszélybe sodorta a katonák életét. 

Peking azonban nemhogy nem ért egyet az állításokkal, azt is tagadják, hogy az eset megtörtént, és kijelentették, hogy a lézervád „nem igaz“, ráadásul a kínai hajó „normális navigációt“ követett a „a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban“ – írja az RTL Today Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

„Felszólítjuk Ausztráliát, hogy a nemzetközi joggal összhangban tartsa tiszteletben a kínai hajók törvényes jogait az érintett tengeri területeken, és hagyjon fel a Kínával kapcsolatos hamis információk terjesztésével“

– mondta Wang Wenbin külügyminisztériumi szóvivő.

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter „nagyon agresszívnak“ nevezte az incidenst, és úgy gondolja, Kínában azt remélik, hogy majd „senki sem beszél ezekről az agresszív zsarnoki cselekményekről“. 

Kínát korábban már vádolták hasonló tettekkel, amikor 2019-ben lézerrel vette célba az  Ausztrál Védelmi Erők helikoptereit a Dél-kínai tenger felett. 

A Kína és Ausztrália közötti kapcsolatok az elmúlt években megromlottak, majd ezen súlyosbított, hogy Scott Morrison miniszterelnök független vizsgálatot követelt a koronavírus-járvány eredetének feltárására, amely először a kínai Wuhan városában bukkant fel, majd terjedt el világszerte.

Peking tavaly dühösen reagált arra is, hogy Canberra csatlakozott az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával kötött háromoldalú védelmi egyezményhez, amely lehetővé tenné számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat szerezzen be, azért, hogy ellensúlyozza Kína növekvő katonai erejét az ázsiai-csendes-óceáni térségben.