A világhálón megosztott adatokat két-három naponta frissítik, a cég pedig megígérte, hogy a felhasználók magánszférája biztonságban van. A vállalat az adatokat a Google Maps alkalmazásán keresztül gyűjti össze a tartózkodási helyre vonatkozóan, és ebben más platformok hasonló alkalmazásai is közreműködnek.

Alapvetően ezen módszert arra szokták használni, hogy a rendszer jelezze a felhasználók számára, mely múzeumok, bevásárlóközpontok, vagy egyéb más helyek vannak tele, és hova nem érdemes menni, továbbá mely utakat érdemes elkerülni, hogy ne fussunk bele egy forgalmi dugóba.

A jelenlegi adatok ebben az esetben összehasonlításra kerültek az év korábbi időszakában összegyűjtött trendekkel, és a következő kategóriák szerint csoportosították őket:

• Kiskereskedelem és szórakozás
• Boltok és gyógyszertárak
• Parkok, strandok, plázák
• Busz, metró és vonatállomások
• Irodaházak és egyéb munkahelyek
• Lakóhely

A Google abban bízik, hogy ezek az információk hasznosnak bizonyulnak az egészségügyi szakemberek számára a járvány elleni harcban. A blogbejegyzésükben úgy fogalmaznak:

„Ezek az adatok hasznosnak bizonyulhatnak az egyes szakembereknek, hogy a megfelelő stratégiát kialakítsák.”

A tech vállalat elmondása szerint anonimizálták az összes adatot, és emellett véletlenszerű adatokat is generáltak, hogy a felhasználók magánszférája, illetve látogatási előzményei ne sérüljenek. Alapvetően a felhasználók úgy is dönthetnek, hogy nem engedélyezik az adatszolgáltatást a készülékükről.

„Ezek az információk ráijeszthetnek azokra, akiknek nem volt eddig tudomásuk, hogy a Google milyen mennyiségű adatot gyűjt róluk. Ez a gyűjtés viszont kiválóan megmutatja, hogyan működik a karantén a gyakorlatban. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy lehetnek gondatlan következmények”

véli Rory Cellan-Jones, a BBC technológia szakértője.

Az első jelentés a március 29-ei adatokat veszi alapul, és hasonlítja össze a január 3 és február 6 között eltelt időszak átlagos adataival. Ezek alapján, ha Nagy-Britanniát nézzük:

• A kiskereskedelmi és szórakozásra alkalmas helyeket 85%-kal kevesebben
• A boltok és a gyógyszertárakat 46%-kal kevesebben
• A parkokat 52%-kal kevesebben
• A tömegközlekedés állomásait 75%-kal kevesebben
• A munkahelyeket 55%-kal kevesebben
• A lakóhelyeket pedig 15%-kal többen látogatták

Ehhez képest Magyarországon a következőképpen alakulnak a számok:

• A kiskereskedelmi és szórakozásra alkalmas helyeket 66%-kal kevesebben
• A boltokat és a gyógyszertárakat 43%-kal kevesebben
• A parkokat 7%-kal kevesebben
• A tömegközlekedés állomásait 53%-kal kevesebben
• A munkahelyeket 32%-kal kevesebben
• A lakóhelyeket pedig 10%-kal többen látogatták

A magyarországi adatok megyére lebontott részletes ábrázolása az alábbi linken érhető el.

A Google ezen projektje azt követően indult be, hogy az Európai Unió igazságügyi biztosa, Vera Jourova arra szólította fel a nagyvállalatot, hogy több adatot osszon meg a járvány ellen harcoló tudósokkal. A biztos azzal is betámadta a céget, hogy nem tesznek meg mindent azért, hogy az álhíreket visszaszorítsák.

„Még mindig azt láthatjuk, hogy a legnagyobb felületeken egy halom pénzt keresnek azzal, hogy hirdetéseket helyeznek el a kétes hátterű, vagy egyenesen hamis információkat magába foglaló tartalmakon. Ezt a jelenséget, hogy álhírekből és clickbait cikkekből profitot termelnek, azonnal meg kell állítanunk”

mondta a biztos.

Azt pontosan nem tudjuk, hogy ennek a felszólításnak a hatására-e, vagy önálló elgondolásból tették, de azt igen, hogy a Google bejelentette, 6.5 millió dollárt invesztál a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjedésének megfékezésére.