Kiderült, mennyivel csökkent itthon egyes helyek látogatottsága a koronavírus felbukkanása óta
A Google folyamatosan követte az emberek utazási mintáit a koronavírus-járvány időszaka alatt. A tech-óriás 130 ország adatait gyűjtötte össze, hogy megtudják, az emberek a COVID-19 járvány következtében elrendelt karanténok időszaka alatt milyen helyekre látogattak el.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A világhálón megosztott adatokat két-három naponta frissítik, a cég pedig megígérte, hogy a felhasználók magánszférája biztonságban van. A vállalat az adatokat a Google Maps alkalmazásán keresztül gyűjti össze a tartózkodási helyre vonatkozóan, és ebben más platformok hasonló alkalmazásai is közreműködnek.
Alapvetően ezen módszert arra szokták használni, hogy a rendszer jelezze a felhasználók számára, mely múzeumok, bevásárlóközpontok, vagy egyéb más helyek vannak tele, és hova nem érdemes menni, továbbá mely utakat érdemes elkerülni, hogy ne fussunk bele egy forgalmi dugóba.
A jelenlegi adatok ebben az esetben összehasonlításra kerültek az év korábbi időszakában összegyűjtött trendekkel, és a következő kategóriák szerint csoportosították őket:
- Kiskereskedelem és szórakozás
- Boltok és gyógyszertárak
- Parkok, strandok, plázák
- Busz, metró és vonatállomások
- Irodaházak és egyéb munkahelyek
- Lakóhely
A Google abban bízik, hogy ezek az információk hasznosnak bizonyulnak az egészségügyi szakemberek számára a járvány elleni harcban. A blogbejegyzésükben úgy fogalmaznak:
„Ezek az adatok hasznosnak bizonyulhatnak az egyes szakembereknek, hogy a megfelelő stratégiát kialakítsák.”
A tech vállalat elmondása szerint anonimizálták az összes adatot, és emellett véletlenszerű adatokat is generáltak, hogy a felhasználók magánszférája, illetve látogatási előzményei ne sérüljenek. Alapvetően a felhasználók úgy is dönthetnek, hogy nem engedélyezik az adatszolgáltatást a készülékükről.
„Ezek az információk ráijeszthetnek azokra, akiknek nem volt eddig tudomásuk, hogy a Google milyen mennyiségű adatot gyűjt róluk. Ez a gyűjtés viszont kiválóan megmutatja, hogyan működik a karantén a gyakorlatban. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy lehetnek gondatlan következmények”
véli Rory Cellan-Jones, a BBC technológia szakértője.
Az első jelentés a március 29-ei adatokat veszi alapul, és hasonlítja össze a január 3 és február 6 között eltelt időszak átlagos adataival. Ezek alapján, ha Nagy-Britanniát nézzük:
- A kiskereskedelmi és szórakozásra alkalmas helyeket 85%-kal kevesebben
- A boltok és a gyógyszertárakat 46%-kal kevesebben
- A parkokat 52%-kal kevesebben
- A tömegközlekedés állomásait 75%-kal kevesebben
- A munkahelyeket 55%-kal kevesebben
- A lakóhelyeket pedig 15%-kal többen látogatták
Ehhez képest Magyarországon a következőképpen alakulnak a számok:
- A kiskereskedelmi és szórakozásra alkalmas helyeket 66%-kal kevesebben
- A boltokat és a gyógyszertárakat 43%-kal kevesebben
- A parkokat 7%-kal kevesebben
- A tömegközlekedés állomásait 53%-kal kevesebben
- A munkahelyeket 32%-kal kevesebben
- A lakóhelyeket pedig 10%-kal többen látogatták
A magyarországi adatok megyére lebontott részletes ábrázolása az alábbi linken érhető el.
A Google ezen projektje azt követően indult be, hogy az Európai Unió igazságügyi biztosa, Vera Jourova arra szólította fel a nagyvállalatot, hogy több adatot osszon meg a járvány ellen harcoló tudósokkal. A biztos azzal is betámadta a céget, hogy nem tesznek meg mindent azért, hogy az álhíreket visszaszorítsák.
„Még mindig azt láthatjuk, hogy a legnagyobb felületeken egy halom pénzt keresnek azzal, hogy hirdetéseket helyeznek el a kétes hátterű, vagy egyenesen hamis információkat magába foglaló tartalmakon. Ezt a jelenséget, hogy álhírekből és clickbait cikkekből profitot termelnek, azonnal meg kell állítanunk”
mondta a biztos.
Azt pontosan nem tudjuk, hogy ennek a felszólításnak a hatására-e, vagy önálló elgondolásból tették, de azt igen, hogy a Google bejelentette, 6.5 millió dollárt invesztál a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjedésének megfékezésére.
