Kiderült, miért találkozhatunk haltetemekkel a Balaton partján

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. közölte, miszerint a balatoni halelhullások leginkább tavasszal jellemzők, amikor a felmelegedő vízzel egy időben nagyobb tömegben jelennek meg a legyengült, beteg vagy elöregedett halak tetemei.

A halak egy része nem kerül szem elé, egy része pedig – az uralkodó széliránynak és áramlásnak köszönhetően – jobbára egy adott partszakaszra sodródik ki, így az összegyűjtésük, eltakarításuk nagy feladatot jelent a 220 kilométeres partvonalon, valamint egyes helyeken a vízpart megközelítése sem egyszerű – írta a társaság a honlapján. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok

A tavaszi hónapokban gyakran megfigyelhetők a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve, s a megtapadás helyén apró vagy nagyobb vörös színű fekélyek alakulnak ki.

A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egy időben, május végén-június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban az elhullás mértéke az egyes években nem egyforma (a szokásosnál magasabb tavaszi vízhőmérséklet, vagy a túlszaporodás miatt ez korábban, és a megszokottnál intenzívebben jelentkezhet).

A busa és a ponty elhullásának okai

Emellett az is kiderült, hogy csökkenő tendenciát mutat a busa elhullása. Érezhetően kopik ki a víztérből, újabban sem a tómederben, sem a befolyókon nem tapasztalták tömeges jelenlétét. Egyéb halfajokból ezen időszakban, április 20-ig bezáróan az elhullás nagyon minimális szokott lenni, de a felmelegedés még csak most kezdődik.

A ponty tavaszi elhullása viszont néhány éve folyamatosan emelkedő tendenciát mutat: tavaly több mint 3 ezer elhullott pontyot gyűjtöttek be, nagyjából 20 tonna tömegben (az egész évben elhullott busa tömege is ennyire becsülhető, de jóval kevesebb darabszámban).

Jelenleg a legelterjedtebb megbetegedésért és elhullásáért a Balatonban a ponty ödéma vírusa a felelős. A megbetegedést egy himlő típusú vírus okozza, amely elsőként 2015-ben jelent meg hazánkban. Ez azzal jár, hogy elsősorban a kopoltyú lemezeken barnás, majd fehéres elhalt részek jelennek meg, a megbetegedett halak pedig az aljzat felett állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak.

Többnyire az aljzaton pusztulnak el, azaz agonizáló, élő egyedek begyűjtése igen nehéz, ezért is hívják másodlagosan ezt a betegséget koi álmos betegségnek. Időarányosan idén több elhullott pontyot gyűjtöttek, mint tavaly, de az elhullás a 14-16 fokos vízben fog majd a csúcs közelébe érni.