A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói felfedeztek egy szupermasszív feketelyuk-párt, melyek tagjai átlagosan kétévente egymás közelébe merészkednek, ezenfelül tömegük százmilliószor nagyobb a mi Napunkénál.

Megállapították azt is, hogy a pár mindössze a Föld-Nap távolságának kétezerszeresére van egymástól, ami alig ötvenszerese a Nap és a Plútó közötti távolságnak, ami kozmikus léptékkel nézve gyakorlatilag elhanyagolható disztanciának számít.

Amikor a páros nagyjából tízezer év múlva összeolvad, a gigantikus erejű ütközés várhatóan megzavarhatja a teret és az időt, és gravitációs hullámokat küldhet az egész világűrbe.

Az események hátterében a PKS 2131-021 nevű szuperfényes kvazár állhat, ami azon túl, hogy folyamatosan energiával és anyaggal látja el mindkét szupermasszív fekete lyukat, képes oda-vissza mozgatni őket – éppen ezt a jelenséget szeretnék az elkövetkező években tüzetesebben górcső alá venni szakavatott csillagászok.

Fekete lyukak találkozásakor általában nagyobb tömegű objektumok jönnek létre, miközben a folyamat során mérhetetlen mennyiségű energia szabadul fel, és óriási lökések keletkeznek a gravitációs hullámok jóvoltából.

Ez utóbbiakat sikerült az asztrofizikusoknak megfigyelniük a Nemzeti Tudományos Akadémia Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium (LIGO) segítségével, amit a Kaliforniai Műszaki Egyetem a Massachusettsi Technológiai Intézettel (MIT) közösen működtet.

Minden jel arra utal, hogy a pulzárok nyomon követésével további részletekre derülhet fény, ezért érdemesnek tartják ráirányítani a rádióteleszkópokat a PKS 2131-021-re, ezáltal megérthetik, pontosan milyen irányú táncot járhat a közeljövőben a két fekete lyuk.