Hatvan év után tényleg fény derülhet a Kennedy-gyilkosság részleteire?

Az Amerikai Elnöki Irattár továbbra is több mint 3600 olyan dokumentumot őriz, amelyek részben titkosítottak maradtak az 1963-as merénylettel kapcsolatban. A kutatók szerint ezek az iratok kulcsfontosságú információkat tartalmazhatnak a CIA Lee Harvey Oswalddal kapcsolatos megfigyelési tevékenységéről, ám biztosat csak a dokumentumok nyilvánosságra hozatala után lehet majd mondani a témában.

A jfkfacts.org oldal alapítója, Jefferson Morley szerint bár Trump rendelete előremutató, a megfogalmazás több kiskaput is tartalmaz, ráadásul a szakértő emlékeztetett arra is, hogy a titkosszolgálatok az elmúlt hat évtizedben folyamatosan akadályozták a teljes körű nyilvánosságra hozatalt.

Az elnöki rendelet 15 napos határidőt szab a JFK-dokumentumok, illetve 45 napot a Robert F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos anyagok közzétételére vonatkozó terv kidolgozására.

A titkos anyagok

Larry Schnapf ügyvéd, aki korábban több pert is indított a kormány ellen a dokumentumok nyilvánosságra hozataláért, aggodalmát fejezte ki, szerinte ugyanis ha a hatóságok minden egyes dokumentumot külön vizsgálnak meg, az jelentősen lelassíthatja a folyamatot, ráadásul Trump egyelőre nem rendelkezik emberekkel a kulcspozíciókban, ami további késedelmet okozhat.

Az 1992-es törvény eredetileg 2017-re írta elő a teljes nyilvánosságra hozatalt, ám végül mind Trump, mind Biden elnöksége alatt a CIA és az FBI nyomására számos dokumentum titkosított maradt. A titkosszolgálat 2022 decemberében azzal indokolta a visszatartást, hogy védeni kell az ügynökök és források személyazonosságát, valamint a ma is használt módszereket.

Gerald Posner, a „Case Closed: Lee Harvey Oswald and the Assassination of JFK” szerzője derűlátóbb kollégáinál. Optimizmusát arra alapozza, hogy Trump nem szereti, ha korlátozzák a hatalmát, így a titkosszolgálatok ezúttal nehezebben tudják majd megakadályozni az iratok közzétételét.