Kellemetlen kérdéseket vetnek fel az egyre növekvő olaszországi koronavírus-számok

Olaszországnak egy olyan rekordot sikerült megdöntenie, amelyet bizonyára senki nem dönt meg szívesen, ugyanis immáron náluk hunyt el a legtöbb ember a koronavírus szövődményeiben, megelőzték Nagy-Britanniát ebben a rangsorban.

Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy megint nem sikerült felkészíteni időben az egészségügyi ellátórendszert a koronavírus elkövetkező hullámára, nem sikerült az időseket megvédeni, és nem sikerült a kormánynak időben meghozni az intézkedéseket – fogalmaz az AP hírügynökség. Soron kívül 15 éve mutatták be a Samsung első androidos telefonját

Ennek azonban nem lett volna szabad megtörténnie, hiszen Olaszország volt az első nagyobb nyugati ország, amely mélyen megélte a járvány poklát a tavaszi hullám során, különösen Észak-Olaszországban. Mivel egyszer már sikerült az irányításuk alá vonni a járványt, ezért már tapasztalatuk is lett volna, hogyan kell felkészülni.

Mivel már az egészségügyi szakemberek tavasz végén megkongatták a vészharangot, hogy érkezik a koronavírus-járvány második hulláma ősszel, ezért minden lehetőség megvolt a felkészülésre. Európa ebben elbukott, Spanyolország, Franciaország és Németország is súlyos kitöréseket kapott a nyakába, de az olaszokat érinti ismételten a legérzékenyebben a járványhelyzet, csak szeptember óta 28 000 olasz hunyt el.

Guido Rasi, az Európai Gyógyszerügyi Ügynökség korábbi vezetője az olasz állami televíziós csatornának adott nyilatkozatában fogalmazott úgy, hogy a jelenlegi járványhelyzet azt egyértelműsíti, hogy magába kell néznie mindenkinek az országban. Ne felejtsük, ezt nem sokkal azután mondta, hogy közel 1000 halálos áldozatot regisztráltak egy nap alatt, ami jóval magasabb az európai átlagnál.

Az egészégügyi minisztérium által vezetett koronavírus-nyilvántartás szerint pedig az elmúlt 24 órában 484 ember hunyt el a koronavírus következtében, ezzel pedig meghaladták a britek halálozási számait. Míg az Egyesült Királyságban 64 170 vesztette életét a fertőzésben, addig a mai adatokkal együtt Olaszországban már 64 520.

Ezt pedig úgy sikerült elérnie Olaszországnak, hogy alapvetően 6 millió emberrel kevesebben lakják az országot, mint Nagy-Britanniát. Mint ahogyan az AP is jelzi azonban, mind az olaszok, mind a britek esetében ezek a számok jóval magasabb lehetnek a félrediagnosztizálások, az eltérő nyilvántartások és a korlátolt tesztelések miatt.

Az olasz egészségügyi szakemberek azzal érvelnek, hogy Japán után Olaszországnak a világon a második legidősebb a lakossága, így a nép sokkal inkább kitett a súlyosabb fertőzésnek. Ezt a problémát némileg alátámasztják az adatok is, ugyanis az olasz halálos áldozatok átlagéletkor 80 év, és az áldozatok közel kétharmadának legalább három vagy több alapbetegsége volt.

Ez azonban közel sem ad magyarázatot a helyzetre, az olaszok érvelését Németország cáfolja meg a leginkább. A németeknek hasonló demográfiai viszonyaik vannak, és annak ellenére, hogy 83 millió lakossal rendelkeznek, vagyis mintegy 23 millióval többel, mint az olaszok, mégis csak harmadannyi halálos áldozatot regisztráltak, körülbelül 21 ezret.

A két ország összehasonlítása során az elemzők általában azt szokták kiemelni, hogy Németország alapvetően sokkal többet költött eddig az egészségügyi ellátórendszerére, és hosszabb távra terveztek az egészségüggyel, így jobbak az intenzív osztálybeli, tesztelési és kezelési kapacitásaik, sokkal több orvosuk és szakápolójuk van.

Nem csak ez a helyzet azonban az összehasonlításban, ugyanis Németország sokkal hamarabb vezette be a szigorúbb korlátozásokat a koronavírussal szemben, mint Olaszország, ráadásul éppen most tervezik azokat megszigorítani. Matteo Villa, egy milánói think-tank kutatója szerint egyértelmű a helyzet:

„Amennyiben hamarabb cselekszel, akár némileg enyhébb korlátozásokkal, akkor sokkal jobb eredményt fogsz elérni, mint akkor, ha szigorúbban reagálsz, viszont már elkésve”

Villa szerint Olaszország túl sokáig várt a korlátozások bevezetésével, annak ellenére, hogy már szeptemberben és októberben is egyértelmű volt, hogy berobbanó félben van a fertőzöttek száma. Azt is problémának látja az elemző, hogy az olasz egyszerűen nem készítették fel az egészségügyet az őszi hullámra a nyári „nyugalmas” időszakban.

Eléggé rossz képet fest fel az olasz helyzet, és még csak most jöhet a „java”. Nyakunkon ugyanis a karácsony és a téli influenza-szezon, amelyek kapcsán mindenki arra számít, hogy csak ad egy löketet az egyébként sem túl rózsás európai járványhelyzetnek. Mindenki csak halvány becslésekbe tud bocsátkozni, hányan fognak még meghalni.

Az olasz orvosok szerint a probléma gyökere ott van, hogy rendszerszintű problémák vannak az olasz egészségügyi ellátórendszerrel. Ezt különösen a lombardiai orvosok sulykolják, amely régiót mint tudjuk, Európában talán a legsúlyosabban érintett a járvány tavasszal. Mivel alulfejlett az egészségügy, nem tudtak megfelelően válaszolni – legalábbis állítják.

A másik problémának azt határozták meg, hogy egyre inkább növekszik a magánkórházak aránya Lombardiában, ami az állami kórházak kárára kibontakozó tendencia. Az orvosok ezen felül arra is folyamatosan panaszkodnak, hogy a rendkívül sok bürokratikus akadály és az agyelszívás miatt egyszerűen nem kezd el praktizálni elég orvos, míg a háziorvosok úgy érzik, nem kapnak elég támogatást a rendszertől.

„Azt követeltük [a kormánytól] már november elején, hogy rendeljék el a vesztegzárat, mert a kórházakban már kezd tarthatatlanná válni a helyzet. Már megtapasztaltuk a tavaszi hullám során, hogy ez működőképes, és le tudja venni azt a pusztító terhet a vállunkról. Amennyiben ezt megtették volna, sokkal alacsonyabbak lennének a számok”

mondta az Olasz Orvosok Szakszervezetének elnöke.

Mindennek ellenére az olasz kormány viszont nem vezetett be újra országos vesztegzárat ősszel, elsősorban arra való tekintettel, hogy már a tavaszi hullám során is elképesztően pusztító hatással volt a gazdaságra. A leggyakoribb érv az volt, hogy az olasz gazdaság éppen éledezik, ezért nem szabad most egy vesztegzárral újra a mélybe taszítani.

A kormány ehelyett azt találta ki, amelyet november 3-én jelentettek be, hogy kockázati besorolás szerint három zónába sorolják az országokat, amelyekre eltérő korlátozások vonatkoznak. Ekkorra azonban már immáron egy hónapja az esetszámok hetente duplázódtak, valamint a nápolyi és milánói kórházak közel jártak a túlterheltséghez.

Olaszországban az is jelentős problémát okozott, hogy a járvánnyal eleve nagyon felkészületlenül kellett, hogy szembenézzenek. Példának okáért, jóval kevesebb intenzív osztályos ággyal rendelkeztek, mint a legtöbb fejlett ország.

Az elmúlt hetek során ráadásul nyilvánosságra hoztak egy oknyomozó munkát, mely szerint Olaszország már 2006 óta nem frissítette az influenzára való felkészülési tervét, ami egyértelmű magyarázatot ad arra, hogy miért volt ilyen kritikus a védőfelszerelés-hiány tavasszal, és miért volt ennyire kaotikus a járványra adott első válaszuk.

Erről még a WHO is készített egy jelentést, amit a saját weboldalukon közzétettek, majd azonnal le is töröltek. Ebben az szerepelt, hogy az olaszok 2017-ben „megerősítették” a 2006-os tervüket, ám nem frissítették azt. A WHO-jelentésben úgy fogalmazott a szerv, hogy a felkészülési terv „inkább elméleti, mintsem gyakorlati” volt, és amikor a koronavírus-járvány miatt a gyakorlatban kellett volna ezt alkalmazni, teljesen elszabadult a pokol.

„Mivel nem voltak felkészülve a súlyosan betegséggel küzdő páciensek beáramlására, a kórházak első reakciója improvizált, kaotikus és spontán volt”

áll a jelentésben.

A WHO azzal indokolta a jelentés eltávolítását, hogy „pontatlanságokat és következetlenségeket” is tartalmazott, ezt követően pedig úgy döntöttek, hogy nem fogják újra közzétenni, arra hivatkozva, hogy „más módokat is kitaláltak arra, hogy az országok járványra adott válaszát elősegítsék”.

A Global Health Security Index által 2019-ben, összesen 195 ország vizsgálatával készített jelentésben pedig megállapították, hogy Olaszország mindössze a 31. helyet – Indonézia és Lengyelország között – foglalja el az egészségügy válaszképességének terén, amennyiben egy járvány vagy egyéb egészségügyi krízishelyzet felmerül.

Olaszország különösen rosszul teljesített az olyan kategóriákban, mint az azonnal és sürgősen adott egészségügyi válasz; a felkészültség; és az egészségügyi dolgozókkal való kommunikáció krízishelyzet idején – szerepel a jelentésben.

A kormány azonban amellett, hogy elismerte, nem készültek fel megfelelően a járványra, erősen védte azon álláspontját, hogy nem szabad vesztegzárral válaszolni a járvány ismételt berobbanására, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a gazdaságot a teljes összeomlástól. Domenico Arcuri, a kormány egyik vírusszakértője például úgy véli, a jelenlegi intézkedésekkel is sikerül a járványgörbét laposítaniuk:

„A napi fertőzési számok folyamatosan csökkennek, a kórházba kerülő fertőzöttek száma is csökken, és már az intenzív osztályra kerülő betege száma is csökken”

hangsúlyozta.

Marcella Pollát azonban ez nem valószínű, hogy megnyugtatja, aki még december 6-án írta ki a Facebookjára, hogy a 90 éves nagynénje életét vesztette, miután októberben elkapta a koronavírust egy kórházban. Polla egy fotót is közzétett, amelyen az látható, hogy 90 éves kora ellenére atlétikai gyűrűn tartja magát. A gyászoló családtag kísérőszövege pedig mindent tartalmazott, amit jelenleg egy olasz érezhet:

„Én így szeretnék rá emlékezni, annak ellenére, hogy az a gondolat, hogy ő is és nagyon sokan mások egyedül haltak meg, majd a testüket egyszerűen berakták egy hullazsákba, teljesen tönkretesz”