A számítógépeken többféle színű USB porttal találkozhatunk, amelyek első pillantásra hasonlónak tűnhetnek, valójában azonban eltérő technikai képességeket takarnak, és ezek a különbségek jelentősen befolyásolhatják a csatlakoztatott eszközök teljesítményét.

A fehér, fekete, piros, sárga, kék vagy éppen türkiz csatlakozók különböző generációkat jelölnek, és bár nem létezik minden gyártóra kötelező iparági szabvány a színkódolásra, a legtöbb vállalat követi a bevett jelölési gyakorlatot, így a felhasználók nagy eséllyel tájékozódhatnak pusztán a port színe alapján.

A kék USB port

Amennyiben a gyártó eltér a megszokott színrendszertől, a port mellett elhelyezett jelölések, például az SS vagy SS+ felirat, illetve az USB 3.2 megnevezés segíthet azonosítani a pontos specifikációt, ugyanakkor a legbiztosabb módszer továbbra is a számítógép hivatalos adatlapjának ellenőrzése, ahol egyértelműen feltüntetik az adott csatlakozó maximális adatátviteli sebességét – írja a BGR.

Sokan már tisztában vannak azzal, hogy a kék USB port jelentős előrelépést jelent a korábbi fekete változathoz képest, hiszen míg a régebbi szabvány jóval alacsonyabb adatátviteli tempót kínált, a kék csatlakozó az USB 3.1 első generációjára épül, amelyet korábban USB 3.0 néven ismerhettünk, és legfeljebb 5 gigabit per másodperces sebességet biztosít.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A türkiz port

A türkiz port ugyanakkor ennél is gyorsabb, mivel az USB 3.1 második generációját alkalmazza, amely SuperSpeed USB+ néven is ismert, és akár 10 gigabit per másodperces adatátvitelt tesz lehetővé, így elméletben kétszer akkora sávszélességet kínál, mint a kék változat.

Ez a különbség különösen akkor válik fontossá, amikor nagy adatforgalmat igénylő eszközöket, például külső merevlemezeket vagy USB elosztókat csatlakoztatunk a számítógéphez, mivel ezek csak megfelelő átviteli sebesség mellett képesek a maximális teljesítményükre. Amennyiben a gyártó azt javasolja, hogy az adott eszközt legalább USB 3.1 porthoz csatlakoztassuk, egy alacsonyabb szabvány használata nemcsak lassabb működést eredményezhet, hanem szélsőséges esetben instabilitást vagy működésképtelenséget is okozhat, mivel az USB 2.0 port korlátozott adatátviteli sebességet és alacsonyabb energiaellátást biztosít.

Az USB C csatlakozók

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a portok visszafelé kompatibilisek, tehát egy alacsonyabb igényű eszköz gond nélkül csatlakoztatható egy gyorsabb csatlakozóhoz, azonban ilyenkor az adott eszköz nem fogja kihasználni a port teljes kapacitását.

A helyzet bonyolultabbá válhat az USB C csatlakozók esetében, ahol különféle átalakítókkal összekapcsolhatók az USB A portokkal, ám ilyen megoldásnál előfordulhat, hogy bizonyos funkciók, például a nagyobb teljesítményű töltés vagy a videójel továbbítása nem érhető el teljes értékűen.

A megfelelő USB port kiválasztása tehát nem pusztán kényelmi kérdés, hanem a csatlakoztatott eszköz teljesítményének és megbízható működésének alapvető feltétele, ezért érdemes tudatosan figyelni a színjelölésekre és a technikai specifikációkra, különösen akkor, amikor nagy adatátviteli igényű perifériákat használunk.