Nem zavarja Kazahsztánt az oroszok kavarása, máshonnan fogják olajjal ellátni a világot
Oroszország nem igazán szereti, ha az energiapiacon riválisai vannak, amely abban is megnyilvánul, hogy még a szövetségeseivel is hajlandó kiszúrni ezért.
Bár lehet sokan nem tudják, mert nem gyakran esik szól róla, Kazahsztán rendkívül fontos szereplője a globális olajpiacnak, napi 1.4 millió hordóval a világ olajigényének 1 százalékát önmagukban lefedik.
Az elmúlt két évtized során a kazahok Oroszország fekete-tengeri kikötőjén, Novorosszijiszkon keresztül fértek hozzá a globális piachoz, a CPC-olajvezetéknek köszönhetően. A vezeték eljuttatta a Fekete-tengerhez a kazah olajat, amely tankereken aztán továbbment, főként Európába.
Júliusban azonban egy orosz bíróság azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a CPC-vezetéket – némileg gyanúsan pont érzékelték, hogy nem korszerű az infrastruktúra, ami jelentősen fokozza az olajszivárgás veszélyét.
Kazahsztán azonban nem esett kétségbe, noha kétségtelenül kevésbé praktikus a számukra, ha nem használhatják a CPC-vezetéket. Kasszim-Zsomart Tokajev kormánya azonban elkezdte keresni az alternatív útvonalakat és már találtak is egyet.
A The Guardian beszámolója szerint ugyanis szeptembertől kezdődően Kazahsztán az olaja egy részét Azerbajdzsán legnagyobb olajvezetékén keresztül értékesítheti a világpiac felé, kikerülve ezzel az oroszok által fenyegetett vezetéket.
Amennyiben ez így lesz, az tovább ronthatja az Ukrajna elleni invázió óta egyébként is lejtőn lévő orosz-kazah kapcsolatokat. Tokajev ugyanis egy-az-egyben közölte Putyinnal, nem fogja elismerni a Donbassz bábköztársaságait és nem is fognak katonákat küldeni Ukrajnába harcolni.
Néhány elemző szerint pedig ez hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy Kazahsztán lehet a következő, amelyet Vlagyimir Putyin „demilitarizálni és nácimentesíteni” akar. A kazahok olajnagyhatalomként igencsak beleköphetnek az oroszok levesébe az európai energiapiacon, ráadásul a két ország egyre távolodik egymástól.