Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Kazahsztán megindulhat a demokrácia útján? Nem is akarják, hogy egy lapra kerüljenek az oroszokkal

Timur Szulejmenov, Kazahsztán elnökének kabinetfőnök-helyettese és az ország volt gazdasági minisztere érdekes információkat osztott meg a közép-ázsiai ország állapotáról.

...svg content...Kifosztott és megrongált bevásárlóközpont Almatiban 2022. január 10-én. Meg nem erõsített értesülések szerint több mint 150 ember életét vesztette az elõzõ napokban, amikor heves összecsapások zajlottak tüntetõk és a biztonsági erõk között, mert a cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt kezdõdött tiltakozások országos rezsimellenes tömegmegmozdulássá szélesedtek. A kazah nemzetbiztonsági bizottság közölte, hogy a helyzet stabilizálódott a közép-ázsiai országban. MTI/EPA
Európa
Author image

Nagy Noel

Szerkesztő

Mint arra sokan emlékezhetnek, keményen indult az év Kazahsztánban: a hirtelen megduplázódott üzemanyagárak miatt tömeges tüntetések alakultak ki, amelyre az autokratikus ország rendőrei erőszakkal válaszoltak.

A polgárháborúval fenyegető helyzet annyira elfajult, hogy önkormányzati épületeket gyújtottak fel a tüntetők, illetve rendőröket fejeztek le. Végül az orosz békefenntartók megérkezése teremtett rendet, a demonstráció viszont túlzás nélkül megváltoztatta az ország életét. Soron kívül Vonatgázolás történt a hóesésben Kecskemétnél

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök ugyanis azonnal hozzálátott a „nagytakarításnak”, a korábban az országot 30 évig vasmarokkal irányító Nurszultán Nazarbajev embereit sorra tette ki az ország vezetéséből, korrupcióval és nepotizmussal vádolta meg őket, változást sürgetett.

Timur Szulejmenov pedig az Európában tett legutóbbi látogatása során egyebek mellett ezekről a folyamatokról is beszélt, a fő téma azonban a háború volt, ahol a hagyományosan oroszbarát Kazahsztán nem áll ki szövetségese mellett.

Szulejmenov az Euractiv hírportálnak adott interjújában beszélt arról, hogy nem fogják a Donbász vagy a Krím státuszát elismerni, ameddig ezt az ENSZ meg nem teszi és nem is fogják engedni, hogy Oroszország megkerülje segítségükkel a szankciókat.

A tisztviselő azonban kitért a januári eseményekre is, amelyeket tragikusnak nevezett és állítása szerint 150 ember életét követelte. Mint mondta, zajlanak jelenleg is a vizsgálatok, melyek eredményeit nyilvánosságra is fogják hozni:

„A januári események fontos ösztönzői lettek a már régóta szükséges reformoknak és változtatásoknak Kazahsztán gazdaságában, társadalmában és politikai rendszerében. Harminc éven át nagyon sok minden félremenedzseltünk és a vérontás nélkül nem hiszem, hogy ennyire bátran haladnánk előre a reformokkal”

Hozzátette: az elnök ezt az ügyet magára vette, amikor legutóbb beszélt a parlament és a nemzet előtt. Bejelentette a politikai rendszer további reformjait, amelyek alkotmánymódosításhoz és a politikai tér liberalizálásához vezetnek. Megerősítünk helyi hatalmakat, helyi önkormányzatokat és így tovább.

Szulejmenov kijelentette, hogy valóban az üzemanyagárak hirtelen emelkedése robbantotta be a feszültséget, pedig Kazahsztánnak hatalmas potenciálja van a gázelőállítás terén. Szerinte itt az a probléma, hogy a gázpiac túlságosan szabályozott, így nem tudják kiaknázni a hatalmas gázmezeiket, ezért itt komoly változásokat kell eszközölniük a jövőben.

A kabinetfőnök-helyettes hozzátette azt is, hogy az orosz-ukrán háború miatt számos exportvonalukon probléma merült fel, az olajexport 90 százaléka például Oroszországon keresztül megy, de átfogóan az exportpiacuk jelentős részében fontos szerepe van Oroszországnak. Ennek ellenére Szulejmenov egyértelművé tette Kazahsztán álláspontját:

„Kazahsztán nem része a háborúnak. Igen, részei vagyunk az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, de egy független állam vagyunk a saját rendszerünkkel, ezért be fogjuk tartani az oroszok és beloruszok ellen kivetett szankciókat. Nem akarjuk és nem is fogjuk megkockáztatni, hogy egy kosárba kerüljünk. Ki akarjuk terjeszteni együttműködésünk az uniós országokkal és az Európai Unióval. A leginkább nyugatias ország vagyunk Közép-Ázsiában, sok közös értékünk. Még közös kontinensünk is van, egy 300 ezer négyzetkilométernyi kazah terület ugyanis Európában van”

Hozzátette: nagyon sok a közös bennünk, pont az ázsiai és nyugati civilizáció között helyezkedünk el, mindkettő a részünk. A reformok, amiket az elnök előterjesztett, Európa-pártiak, demokráciapártiak és reméljük, 3-5 éven belül, sokkal inkább hasonlítani fogunk az olyan országokra, mint Hollandia, Franciaország, Lengyelország vagy más uniós országokra, mint az autoriter Ázsiára.

Szijjártó Péter is nagyon aggódik: azonnal békét kell kötni

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint annyira súlyos már a helyzet Ukrajnában, hogy azonnal békét kell kötni.