Még nagyobb inflációhoz és elvándorláshoz vezethet a kata módosítása
Az új szabályozás akár 100-200 milliárdos többletbevételt is hozhat az államkasszába, de várhatóan a vállalkozók is áremeléssel vagy külföldre vándorlással reagálnak.
Budapest, 2022. július 13.
Résztvevõk Nyugati téren a Momentum Mozgalom tüntetésén, amelyen a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakoztak Budapesten 2022. július 13-án.
MTI/Balogh ZoltánMegnövekedett terhekre számíthatnak azok, akik az Országgyűlés keddi döntése nyomán kiszorulnak a könnyített adózásra jogosultak köréből; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 450 ezer katás adózóból körülbelül 100 ezren maradhatnak a rendszerben.
A kiszorulók csak jóval költségesebb adózási formák közül választhatnak: működhetnek például Bt-ként, költségadózóként vagy átalányadózóként, amit várhatóan áremeléssel próbálnak kompenzálni, ami tovább mélyíti az inflációt.
Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója a Checklist szerdai adásában elmondta, a pénzromlás mértéke már most is 13-14 százalékos, a katás szabályozás módosítása pedig komoly hatásokat gyakorolhat a munkaerőpiacra; bizonyos szektorokban – például az informatika területén – megindulhat a külföldre vándorlás, az oktatásban és egészségügyben pedig a beszámlázó dolgozók hiánya okozhat problémát.
A lapigazgató szerint az átalakítás módjában az számít rendkívül szokatlannak, hogy a módosítás szeptembertől lép érvénybe, és mindössze másfél hónap áll rendelkezésére a 450 ezer érintettnek, hogy kitalálja, hogyan reagáljon az új adónemre.
A katások köréből kiszorult adózók két-háromszoros adóteherrel néznek szembe, az így befolyt extra bevétel pedig a költségvetést gazdagítja majd, kérdéses azonban, hogy mennyire volt erre szükség; bár a költségvetés valóban bajban van, múlt héten például a kormány talált a jövő évi költségvetésben 97 milliárd forint többletbevételt, amit gyorsan ki is osztott a minisztériumoknak plusz kiadások finanszírozására.
