Uniós ügy: nincsenek jó hírek Magyarország jogállamisága kapcsán, egy súlyos dolog is elhangzott

Az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetével kapcsolatos aggályok tekintetében nem tud pozitív fejleményekről beszámolni Magyarországgal kapcsolatban – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban szerdán.

Didier Reynders, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének Az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett vitáján azt mondta, az brüsszeli testület az EP által felvetett aggályok legtöbbjével egyetért.

A jogállamiság betartása, a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletben tartása az EU egységének az alapja. A Magyarország ellen indított, 7-es cikk szerinti eljárásban az EU-egységét meg kell őrizni. Az Európai Bizottság továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy az Európai Unió közös értékeit megvédje, elősegítse a jogállamiság érvényesülését – mondta. Az uniós biztos végezetül reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok érdemben válaszolnak, hogy orvosolni lehessen a felvetett aggályokat.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő a vonatkozó jelentéstervezet ismertetésekor azt mondta, a dokumentum rendkívül felelős, koherens munka, amely az Európai Parlament intelligenciájáról tesz tanúbizonyságot. Közölte: a szöveg rögzíti: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának, mivel a demokrácia és az alapvető jogok helyzete tovább romlott azóta, hogy 2018-ban az EP elindította a 7. cikk szerinti eljárást.

„Napról napra azt látjuk”, hogy az emberi jogok sérülnek Magyarországon, az LMBTI-közösségekhez tartozók jogai csökkennek, a nők helyzete romlik Magyarországon. Ezért fontos, hogy a jelentés elkészült – tette hozzá a zöldpárti képviselő.

A jelentéstervezetben egyebek mellett az áll, hogy az Európai Bizottság tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország eleget nem tesz az európai szemeszter valamennyi ajánlásának, és végre nem hajtja a luxembourgi Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal, hanem zsarolni, mert nem tudja elfogadni, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg.

„Akárhogy is erőlködnek, a nemzeti érdekeink mellett akkor is ki fogunk állni. Meg fogjuk védeni a gyermekeinket, a határainkat és mi magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről” – fogalmazott.

Szégyenletesnek és megbocsáthatatlannak nevezte, hogy az EP jelentős része a magyar baloldali EP-képviselőkkel még háborús válsághelyzetben is hazugságokkal támad, és politikai rágalomhadjáratot folytat Magyarország ellen. Újabb és újabb hazug jelentéseket állítanak össze, ál-tényfeltáró delegációkat küldözgetnek Magyarországra és szankciókkal fenyegetőznek.

„Elutasítjuk a magyargyűlöletet és elutasítjuk a brüsszeli gyámságot. El a kezekkel Magyarországtól” – tette hozzá Hidvéghi Balázs. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában boszorkányüldözésnek, „egyre féktelenebb” gyűlöletkampánynak nevezte a Magyarországról szóló EP-viták sorozatát. Az Európai Parlament többsége ismételten megbélyegez, problémát szít, és egy újabb diktátumot készít a jogállamiság nevében. Mi magyarok köszönjük, nem kérünk belőle – tette hozzá.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: az egyre radikalizálódó európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot. Minden igyekezet ellenére Magyarországot nem lehet, és nem fogják gyámság alá helyezni – húzta alá, a kereszténydemokrata képviselő, majd hozzátette: a Magyarországról szóló, a korábbiakat is meghaladó jelentés valójában egy hungarofób gyűjtemény.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője Magyarországra utalva azt mondta, ha rendszerszinten sértik meg az alapjogokat és alapértékeket, az EU-támogatásokat közvetlenül azokhoz kell eljuttatni, akik elszenvedik Európa tekintélyelvű kormányának „aggasztóan átláthatatlan” eljárásait.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője felszólalásában egyebek mellett azt mondta, „borzasztó állapotban” van Magyarország, amelynek hazudozó kormánya van. Magyarországnak jár az uniós forrás, de nem azért, hogy az Orbán-kormány ellopja – mondta a szocialista EP-képviselő. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Orbán Viktor rendszerszintű korrupcióalapú kormányázásának célja, hogy a demokrácia utolsó elemeit is leépítse. Fontosnak nevezte, hogy az EU megtalálja az útját annak, hogy ne a kormánynak, hanem közvetlenül az önkormányzatoknak juttassa el az uniós pénzeket – tette hozzá.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: nem igaz a dokumentum azon állítása, hogy az Orbán-kormány antiszemita és romaellenes, a magyarországi nemzetiségi politikát pedig kisebbségellenesnek mondani hazugság.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága július közepén fogadott el jelentéstervezetet, mely szerint fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket. A Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő által készített dokumentumról az Európai Parlament képviselői csütörtökön szavaznak.

(MTI)