Jobban érintik a vakcina mellékhatásai a nőket, mint a férfiakat

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) múlt hónapban tette a közzé a tanulmányt, melyben 13.7 millió dózis beadott koronavírus elleni védőoltás adatait elemezték. A CDC-nek jelentett mellékhatások 71.9%-a a nőket érintette, bár a beoltottaknak összesen 61.2%-a volt nő az adatok szerint.

A New York Times összefoglalójából kiderül, hogy a Covid-19 vakcina beadása után a ritka mellékhatás, az anafilaxiás sokk szinte kivétel nélkül csak nőket érintett: a Moderna oltóanyaga 19 esetben váltotta ki a reakciót, minden esetben nőknél, a Pfizer-BioNTech oltóanyaga 47-szer, közülük csak 3 esetben volt férfi az érintett. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok

Sabra Klein, a Johns Hopkins munkatársa, mikrobiológus és immonológus szakértő elmondta, hogy egyáltalán nem meglepő az eredmény, hiszen a korábban alkalmazott védőoltások esetében is hasonló az eltérés a nemek között.

Egy 2013-as tanulmány során a 2009-es influenza elleni oltás adatait vizsgálták: a 20 és 59 év közöttiek közül négyszer több nő tapasztalt valamilyen mellékhatást, allergiás reakciót, annak ellenére, hogy több férfi kapta meg a vakcinát. Egy másik tanulmány szerint 1990 és 2016 között az anafilaxiás reakciók 80%-a a nőket érintette különböző oltóanyagok beadása után.

Általánosságban véve, a nők többször tapasztalnak mellékhatásokat és allergiás reakciókat, miután valamiféle vakcinát kapnak, mondta el Julianne Gee, a CDC szakértője, és elmondható, hogy ez mind a felnőtt korban beadott influenza, mind a csecsemőkori oltóanyagok esetében érvényes, mint a hepatitisz B és az M.M.R. elleni védőoltások. 

Ez nem feltétlenül jelent rossz hírt az oltás előtt álló nők számára, jelezte Dr. Klein. Az immonulógus szakember szerint a mellékhatások megjelenése gyakran igen enyhén jelentkezik és hamar elmúlik, valamint azt jelzi, hogy a vakcina működik, és a szervezet igen erős immunreakcióval válaszol rá, ami a védettség kialakulását mutatja.

A nők és a férfiak közötti különbség ezen a téren több okból adódhat. Részben viselkedési eltérések is magyarázhatják a dolgot, hiszen könnyen lehet, hogy a nők gyakrabban jelentik a tapasztalt mellékhatásokat, mint a férfiak, hiába azonosak a tüneteik, mondta el Rosemary Morgan, a Johns Hopkins interszekcionális egészségügyi kutatója. Hozzátette, hogy nincsenek ezt bizonyító kutatások kimondottan a vakcinákhoz kapcsolódóan, de általánosan véve a férfiak kevésbé valószínű, hogy orvoshoz fordulnak, ha valamilyen problémájuk van, mint a nők, így előfordulhat, hogy a mellékhatások fellépését sem jelentik olyan gyakran. 

Az azonban egyértelmű, hogy a biológia nagyban hozzájárul az adatok alakulásához, hiszen a női szervezet immunválasza és a férfi szervezet immunválasza között jelentős különbségek vannak Eleanor Fish, a Torontói Egyetem immunológusa szerint. Több vakcina kutatása szerint a lányok és nők szervezete több, akár kétszer annyi antitestet produkál, mint a férfiaké, például az influena, az M.M.R., a sárgaláz, a hepatitisz A és B és a veszettség elleni oltóanyagok esetében, és a T-sejtekből is többel rendelkeznek, valamint a hormonális és genetikai eltérések nagymértékben befolyásolják az immunrendszer válaszát.

A dózisok mértéke szintén nagyon fontos lehet, ha választ szeretnénk kapni arra, hogy mi lehet a jelenség oka. Korábbi kutatások szerint a nők szervezete máshogyan veszi és dolgozza fel a gyógyszereket, mint a férfiaké, ezért gyakran alacsonyabb dózis is elegendő az azonos hatás eléréséhez. Egészen 1990-ig a gyógyszer- és vakcinakísérleteket nem végezték el nőkön, így gyakran az adagolási javaslat gyakorlatilag kizárólag férfi résztvevőkön elvégzett vizsgálatokra alapszik. 

Manapság a gyógyszer- és oltóanyagteszteket nők és férfiak bevonásával végzik, de a koronavírus elleni védőoltás esetében nem különítették és elemezték az adatokat nemek szerint, mondta el Dr. Klein. Azt szintén nem vizsgálták, hogy esetlegesen egy alacsonyabb dózis vakcina elegendő lehetne a nők számára a megfelelő védettség eléréséhez, ami elképzelhető, kevesebb és enyhébb mellékhatásokat eredményezne.