Jelentős mértékben emelkedik a liszt ára januárban
A malomipar mossa kezeit, úgy vélik, a kormány hatósági áras beavatkozása miatt kell folyamatosan és jelentős mértékben emelni a liszt árát.
Fotó: Unsplash/Immo WegmannA nyári áremelkedés kapcsán sokan a malomipart hibáztatták, ám az iparág érdekképviselete szerint a liszt drágulásának hátterében a kormány által bevezetett ársapka és a kötelező akciók álltak. Most pedig ismét elkerülhetetlennek tűnik az áremelés: a költségek emelkedése miatt a feldolgozók januárban jelentős mértékben növelnék a liszt átadási árát.
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának vezetője és a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint decemberben ugyan nem várható árváltozás, de januárban szükségszerű lesz az emelés. Lakatos a vg.hu-nak nyilatkozva kiemelte, hogy bár a lisztet sokan a legnagyobb mértékben dráguló termékek között említik, az áremelkedés nem a malomipar számlájára írható.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban egy kilogramm búzafinomliszt átlagosan 261 forintba került, míg júniusban ez az érték még csak 178 forint volt. Októberre az ár 274 forintra nőtt, amit az iparág szeptemberi, körülbelül 5 százalékos átadási árnövekedése is befolyásolt.
A nyári áremelkedés fő oka Lakatos szerint az ársapka és a kötelező akciózás kivezetése volt: 2023 januárjában a liszt zsákos átadási ára kilogrammonként még 235-240 forint között mozgott, ami mára 125-145 forint közé csökkent. A mostani termésből körülbelül egymillió tonna alkalmas lisztőrlésre, amiért azonban nemcsak a malomipar, hanem az exportőrök és a takarmányipar is versenybe szállnak. Ennek eredményeként az étkezési búza tonnánkénti ára már közelíti a 90 ezer forintot.
A januárra tervezett minimálbér-emelés tovább növeli a malomipar költségeit, hiszen a nem minimálbéres dolgozók fizetését is emelni kell. Lakatos szerint az iparágnak január közepén-végén árat kell emelnie, különben a cégek működése veszélybe kerül. A szükséges áremelés mértéke legalább 10 százalékos lenne, de ezt a piaci versenyhelyzet nehezíti: néhány vállalat gyakran vállalja a veszteséget, hogy előnyt szerezzen, ami aláássa a többiek áremelési próbálkozásait.
A búzatermés minőségét idén az aszály és a műtrágya-használat visszaszorulása is befolyásolta: az étkezési búza és a takarmánybúza közötti korábbi minimális árkülönbség miatt sok termelő nagyobb hozamú hibrid fajtákra váltott, ami rontotta az étkezési búza arányát. Az utóbbi hetekben azonban a két típus közötti árkülönbség szűkül, mivel a takarmánybúza ára is emelkedik.
