Míg a korábbi fejlesztési programok településekre koncentráltak, az új támogatási rendszer a térségi szemléletet helyezi előtérbe. A program jelentőségét jól mutatják a hazai területi különbségek, hiszen Budapest fejlettsége 163 százalékon áll az uniós átlaghoz képest, Pest vármegye 67-68 százalékon, az Észak-Alföld pedig mindössze 48 százalékon.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az M1 csatornán elmondta, hogy a járások többsége jól jár az új rendszerrel. Mint fogalmazott: „a 174-ből 141 járás nagyobb összeget kap a fejlesztésekre, mint amennyi az iparűzési adó növekményükből következne, de a maradék egynegyed rész sem jár rosszabbul, mert ők viszont a magasabb összeget mindenféle korlátozás nélkül pályázhatják.”

Azt ugyanakkor elismerte a miniszter, hogy a program megvalósítása új szemléletet igényel a településektől. „Térségben kell gondolkodni, mert egy-egy nagyvárosba a környékről is bejárnak dolgozni, hozzájárulnak a gazdaság megerősítéséhez, a szolgáltatások fenntartásához, ezért nem csak a városi infrastruktúrát kell fejleszteni, de például a bejárást könnyebbé tevő közösségi közlekedést, vagy az egészségügyi szolgáltatásokat, amit a térségben élők is igénybe vesznek”.

A pályázati rendszer feltételeiről a Kossuth rádióban beszélt a tárcavezető, ahol elmondta, hogy járásonként fejlesztési fórumokat hoznak létre, és legalább három településnek kell összefognia a fejlesztési javaslatok benyújtásához.

A szolidaritási hozzájárulás megítélése megosztja a városvezetőket, akik úgy érezhetik, hogy jogtalanul vonnak el tőlük pénzeket, Navracsics szerint azonban ez csak nézőpont kérdése. „Egy polgármester látókörétől függ, van, aki csak városban tud gondolkodni, van, aki a térséget is látja, és tudja, hogy a városa gazdaságát a környékben élők legalább olyan mértékben tartják fenn, mint a város polgárai” – fogalmazott a miniszter.