Japán védelmi jelentés: az Oroszországból érkező fenyegetés és a Tajvant ért fenyegetés egyre aggasztóbb
A japán védelmi minisztérium pénteken közzétett éves védelmi jelentését, ám a jelentés tartalma komoly aggodalomra ad okot.
Fotó: MTI/AP/Martin Meissner
A japán védelmi minisztérium pénteken közzétette éves védelmi jelentését, melyben megállapították, hogy az Oroszországból érkező újabb fenyegetések, valamint a Tajvant ért egyre fokozódó fenyegetések komoly aggodalmat keltenek a jövőre nézve.
A CNA által szemlézett dokumentumban részletesen megvizsgálták az aktuális helyzetet globális szinten, főként pedig a Japánt fenyegető konkrét veszélyeket, így például azt is megállapították, hogy „Oroszország viselkedése aggodalomra ad okot”, amiért fennáll a veszélye annak, hogy „erősítheti és elmélyítheti kapcsolatait Kínával”.
A jelentésben figyelmeztetnek továbbá, hogy Moszkva „egyre inkább a nukleáris kapacitására támaszkodhat, mint elrettentő eszközre”, ez azonban a Japán körüli katonai tevékenység fokozódását jelentheti, s ahogy a jelentés is kiemeli: az érintett japán területeken egyébként is nagyon aktívak az orosz atom-tengeralattjárók.
Emlékeztettek, Japán is támogatta az Egyesült Államok és az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, s az elmúlt időszakban fokozott orosz katonai tevékenységet észleltek Japán környékén. Mint ismert, májusban kínai és orosz katonai repülőgépek hajtottak végre közös hadgyakorlatot Japán közvetlen közelében, rögvest azután, hogy lezajlott az Egyesült Államok vezette QUAD-csoport találkozója az országban.
A jelentésben részletesen elemezték Tajvan helyzetét, többek között aktuális biztonsági helyzetét, melynek kapcsán megjegyezték, „Oroszország ukrajnai inváziója óta Tajvan azon dolgozik, hogy tovább erősítse védelmét”. A jelentésből az is kiderült, hogy a Japánra leselkedő veszélyek miatt az ország jelentősen megnöveli védelmi kiadásait, a japán miniszterelnök pedig nyilvánosan is támogatta a védelmi kiadások növelését, hosszú távú célja pedig, hogy a védelmi célokra fordított összeg elérje a GDP 2 százalékát.
