Japán súlyos rizshiánnyal és drámai áremelkedéssel küzd, miután a klimatikus változások, a turizmus újraindulása és a különleges mezőgazdasági politika együttesen komoly problémákat okozott a szigetország legfontosabb alapélelmiszerének ellátásában. A helyzet olyan kritikussá vált, hogy sok szupermarket kénytelen korlátozni, mennyit vásárolhat egy vevő a népszerű gabonafélből.

A rizs kulcsszerepet játszik a japán konyhában, hiszen az alapvető élelmiszer naponta háromszor kerül az asztalra reggelire, ebédre és vacsorára egyaránt. Az elmúlt hónapokban azonban egyre nehezebb lett rizst találni a szupermarketek polcain, ráadásul az árak példátlan szintre emelkedtek. Egy öt kilogrammos zsák rizs jelenleg több mint 4200 jenbe, azaz körülbelül 26 euróba kerül, ami a tavalyi ár duplája.

Az áremelkedés legalább 17 hete folyamatosan tart, emiatt több áruházlánc úgy döntött, hogy korlátozza, mennyit vásárolhat egy vásárló. A válság hátterében több tényező összefonódása áll, amelyek együttesen rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtettek.

Összetett a probléma

A 2023-as betakarítást súlyosan érintette a szokatlanul forró nyár, amikor a rekordmagas hőmérséklet számos termést károsított és csökkentette a hozamokat. A rizsválsághoz másik jelentős tényezőként járul hozzá a turizmus újjáéledése. Miután a Japán az évekig fenntartott korlátozások után újra megnyitotta határait, több millió látogató tért vissza az éttermekbe, ryokanokba (hagyományos japán fogadók) és izakayákba (ír pubokhoz hasonló létesítmények).

A belföldi rizsfogyasztás éppen akkor nőtt meg jelentősen, amikor a kínálat összezsugorodott. Mindez azért válik különösen problematikussá, mert Japán mezőgazdasági politikája alapvetően eltér a nyugati országok gyakorlatától.

Míg Európában és az Egyesült Államokban a kormányok támogatják a gazdálkodókat a termelés növelésében még telített piacokon is, Japán pontosan az ellenkezőjét teszi. Az 1970-es évek óta a japán állam azért fizet a gazdálkodóknak, hogy kevesebb rizst termeljenek. A gentan néven ismert mechanizmus állami támogatást nyújt azoknak, akik csökkentik a rizstermesztésű területek nagyságát.

A gyakorlat a célja a túlkínálat elkerülése

A gyakorlat a célja a túlkínálat elkerülése, a magas árak fenntartása és a gazdálkodók megfelelő megélhetésének biztosítása. A gyakorlatban azonban a szabályozás komoly következményekkel járt a mezőgazdasági szektor demográfiai összetételére nézve.

A rizstermesztő gazdálkodók átlagéletkora jelenleg 71 év körül alakul. 2015 és 2020 között a gazdálkodók összlétszáma 25 százalékkal csökkent, számos rizsföld elhagyatottá vált vagy más célokra hasznosítják. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 2025 márciusában több mint 4000 gazdálkodó tüntetett Tokióban a kormány politikája ellen.

Az árak stabilizálása érdekében a kormány úgy döntött, hogy értékesíti a stratégiai rizstartalékok egy részét, így több mint 140 ezer tonna került a piacra. Ennek azonban csak kis hányada jutott el a boltokba.